17Amikor beesteledett, odament a tizenkettővel.
18Amikor asztalhoz telepedtek, és ettek, ezt mondta Jézus: Bizony mondom nektek, egy közületek elárul engem, aki együtt eszik velem.
19Elszomorodva egymás után kezdték kérdezgetni tőle: Csak nem én?
20Ő pedig ezt mondta nekik: Egy a tizenkettő közül, aki velem együtt mártogat a tálba.
21Mert az Emberfia elmegy ugyan, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja: jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik.
22És amikor ettek, vette a kenyeret, áldást mondott, és megtörte, odaadta nekik, és ezt mondta: Vegyétek, ez az én testem.
23Azután vette a poharat, hálát adott, odaadta nekik, és ittak belőle mindnyájan,
24és ezt mondta nekik: Ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik.
25Bizony mondom nektek, hogy nem iszom többé a szőlőtő terméséből ama napig, amelyen újat iszom az Isten országában.
Az Olajfák hegyén (Mt 26,30-35; Lk 22,33-34)
26Miután elénekelték a zsoltárokat, kimentek az Olajfák hegyére.Jegyzetek
14,24 a szövetség vére: Egyes kéziratok szerint: az új szövetség vére
14Amikor eljött az óra, asztalhoz telepedett az apostolokkal együtt, 15és ezt mondta nekik: Vágyva vágytam arra, hogy szenvedésem előtt megegyem veletek ezt a páskavacsorát. 16Mert mondom nektek, hogy többé nem eszem ebből a páskavacsorából, amíg csak be nem teljesedik az Isten országában. 17Azután vette a poharat, hálát adott, és ezt mondta: Vegyétek, és osszátok el magatok között! 18Mert mondom nektek, hogy nem iszom mostantól fogva a szőlőtő terméséből, amíg el nem jön az Isten országa. 19És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, és e szavakkal adta nekik: Ez az én testem, amely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre! 20Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: E pohár az új szövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki. 21De íme, annak a keze, aki elárul engem, az enyémmel együtt van az asztalon. 22Mert az Emberfia elmegy ugyan, amint elrendeltetett, de jaj annak az embernek, aki elárulja őt. 23Azok pedig kérdezgetni kezdték egymástól, hogy ki lehet az közülük, aki ezt meg fogja tenni.
Jézus árulója (Mt 26,20-25; Mk 14,17-21; Lk 22,21-23)
21Miután ezeket elmondta Jézus, megrendült lelkében, és bizonyságot tett e szavakkal: Bizony, bizony, mondom nektek, közületek egy elárul engem. 22Zavartan néztek egymásra a tanítványok: vajon kiről beszél? 23Jézus mellett telepedett asztalhoz egyik tanítványa, akit Jézus szeretett. 24Intett neki Simon Péter, hogy tudakolja meg, ki az, akiről beszél. 25Az odahajolt Jézushoz, és megkérdezte tőle: Uram, ki az? 26Jézus így felelt: Az, akinek én mártom be a falatot és odaadom. Bemártotta tehát a falatot, és odaadta Júdás Iskáriótesnek, Simon fiának;