1 ¹Pál, Krisztus Jézus apostola meghívás révén Isten akaratából, és Szószthenész testvér, ²Isten korintusi egyházának, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, a meghívás révén szenteknek, mindazokkal együtt, akik bárhol – náluk és nálunk – segítségül hívják a mi Urunk, Jézus Krisztus nevét: ³kegyelem néktek és béke Istentől, Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
⁴Hálát adok értetek Istenemnek mindenkor Isten kegyelméért, ami Krisztus Jézusban nektek adatott. ⁵Mert benne minden szempontból meggazdagodtatok, mindenféle beszédben és mindenféle ismeretben, ⁶amint a Krisztusról tett tanúságtétel megerősödött közöttetek. ⁷Így nincs hiányotok semmiféle kegyelmi ajándékban, miközben Urunk, Jézus Krisztus megjelenését várjátok, ⁸aki mindvégig szilárddá tesz majd benneteket, hogy feddhetetlenek legyetek a mi Urunk, Jézus [Krisztus] napján. ⁹Hűséges az Isten, aki meghívott titeket, hogy közösségben legyetek Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal.
¹⁰Kérlek titeket, testvérek, Urunk, Jézus Krisztus nevében, hogy mindnyájan legyetek egyetértők, és ne legyenek szakadások közöttetek, hanem egyazon gondolkodásmóddal és egyazon meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz. ¹¹Mert Khloé embereitől azt a hírt kaptam rólatok, testvéreim, hogy viszálykodás van közöttetek. ¹²Úgy értem, hogy mindegyikőtök így beszél: „Én Pál mellett vagyok”, „Én meg Apolló mellett”, „Én Kéfáshoz tartozom”, „Én meg Krisztushoz”. ¹³Hát Krisztust csak egy résznek juttatták? Talán Pált feszítették keresztre értetek, vagy Pál nevére keresztelkedtetek meg? ¹⁴Hálát adok [Istennek], hogy senkit sem kereszteltem meg közületek, csak Crispust és Gaiust, ¹⁵nehogy azt mondhassa valaki, hogy az én nevemre lett megkeresztelve. ¹⁶Igaz, megkereszteltem Sztephanász háza népét is, de rajtuk kívül nem tudok arról, hogy mást is megkereszteltem volna. ¹⁷Mert nem azért küldött Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangéliumot hirdessem, de nem ügyeskedő ékesszólással, hogy Krisztus keresztje erejét ne veszítse.
¹⁸Mert a keresztről szóló igehirdetés balgaság azoknak, akik a vesztükbe rohannak, de nekünk, akik az üdvösség útján haladunk, Isten ereje. ¹⁹Hiszen meg van írva: Lerombolom a bölcsek bölcsességét, és az okoskodók okosságát semmivé teszem. ²⁰Hol a bölcs? Hol a jog tudója? Hol e világ vitázója? Nemde bolondot csinált Isten a világ bölcsességéből? ²¹Mivel tehát a világ a saját bölcsessége útján nem ismerte meg Istent a maga bölcsességében, úgy tetszett Istennek, hogy az igehirdetés balgasága által üdvözítse a hívőket. ²²Miközben a zsidók jelet kívánnak, a görögök pedig bölcsességet keresnek, ²³mi a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak botrány, a pogányoknak meg balgaság, ²⁴viszont a meghívottaknak – akár zsidók, akár görögök – Isten ereje és Isten bölcsessége. ²⁵Mert Isten balgasága bölcsebb az emberek bölcsességénél, és Isten erőtlensége erősebb az emberek erejénél.
²⁶Gondoljatok csak meghívásotok körülményeire, testvérek! E világ mértéke szerint nem sokan vannak közöttetek bölcsek, befolyásosak vagy előkelők. ²⁷Sőt Isten azokat választotta ki, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket; és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket; ²⁸és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében jelentéktelenek és megvetettek; akiket semminek vélnek, hogy semmivé tegye azokat, akik valaminek számítanak, ²⁹hogy egyetlen ember se dicsekedjék Isten előtt. ³⁰Ti általa vagytok Krisztus Jézusban, aki számunkra Istentől való bölcsességgé, igazsággá, megszentelődéssé és megváltássá lett, ³¹hogy amint meg van írva: Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Következő fejezet