Istené a dicsőség, nem a bálványoké

115 ¹Ne nekünk, URam, ne nekünk, hanem a te nevednek szerezz dicsőséget szeretetedért és hűségedért! ²Miért mondanák a pogányok: Hol van az ő Istenük? ³A mi Istenünk a mennyben van, megalkotott mindent, amit akart! ⁴A bálványok ezüstből és aranyból vannak, emberi kéz csinálmányai. ⁵Van szájuk, de nem beszélnek, van szemük, de nem látnak. ⁶Van fülük, de nem hallanak, van orruk, de nem szagolnak. ⁷Van kezük, de nem tapintanak, van lábuk, de nem járnak, nem jön ki hang a torkukon. ⁸Hozzájuk hasonlók lesznek készítőik és mindazok, akik bennük bíznak. ⁹Izráel, az ÚRban bízzál! Segítséged és pajzsod ő. ¹⁰Áron háza, az ÚRban bízzál! Segítséged és pajzsod ő. ¹¹Akik félitek az URat, az ÚRban bízzatok! Segítségetek és pajzsotok ő. ¹²Gondol ránk az ÚR, meg fog áldani. Megáldja Izráel házát, megáldja Áron házát. ¹³Megáldja azokat, akik félik az URat, a kicsinyeket a nagyokkal együtt. ¹⁴Szaporítson meg titeket az ÚR, titeket és fiaitokat! ¹⁵Áldjon meg titeket az ÚR, aki az eget és a földet alkotta! ¹⁶Az egek az ÚR egei, de a földet az embereknek adta. ¹⁷Nem a halottak dicsérik az URat, nem azok, akik a csend honába tértek, ¹⁸hanem mi, mi áldjuk az URat most és mindörökké. Dicsérjétek az URat!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár