Jézus Názáretben (Mt 13,53-58; Lk 4,16-30; Jn 4,44; 6,42)

6 ¹Jézus akkor elment onnan, a hazájába ment, és követték a tanítványai. ²Amikor azután eljött a szombat, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és álmélkodva így szóltak: Honnan kapta ezeket, miféle bölcsesség az, amely neki adatott, és hogyan lehet, hogy ilyen csodák történnek általa? ³Vajon nem az ácsmester ő, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon testvére? Nem itt élnek-e közöttünk húgai is? És megbotránkoztak benne. ⁴Jézus pedig így szólt hozzájuk: Nem vetik meg a prófétát másutt, csak a tulajdon hazájában, a rokonai között és a saját házában. ⁵Nem is tudott itt egyetlen csodát sem tenni azon kívül, hogy néhány beteget – kezét rájuk téve – meggyógyított. ⁶Csodálkozott is hitetlenségükön. Majd sorra járta a környező falvakat, és tanított.

Jézus kiküldi tanítványait (Mt 10,5-16; Lk 9,1-6; 10,1-12)

⁷Ezek után magához hívta a tizenkettőt, és kiküldte őket kettesével. Hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek fölött, ⁸és megparancsolta nekik, hogy semmit se vigyenek az útra egyetlen boton kívül, se kenyeret, se tarisznyát, se pénzt az övükben; ⁹csak saru legyen rajtuk, de ne vigyenek magukkal második ruhát. ¹⁰Ezt is mondta nekik: Ha valahol bementek egy házba, maradjatok ott addig, amíg tovább nem mentek onnan. ¹¹Ha egy helyen nem fogadnak be titeket, és nem hallgatnak rátok, akkor kimenve onnan, még a port is verjétek le lábatokról, bizonyságul ellenük. ¹²A tanítványok pedig elindultak, és hirdették az embereknek, hogy térjenek meg; ¹³sok ördögöt kiűztek, sok beteget megkentek olajjal, és meggyógyították őket.

Keresztelő János halála (Mt 14,1-12; Lk 9,7-9; 3,19-20)

¹⁴Hallott erről Heródes király, mert Jézus neve ismertté vált; és azt beszélték, hogy Keresztelő János támadt fel a halálból, és ezért vannak benne a csodatevő erők. ¹⁵Mások pedig azt mondták, hogy Illés ő, ismét mások azt beszélték, hogy olyan, mint valamelyik próféta. ¹⁶Amikor Heródes ezt meghallotta, így szólt: Az a János támadt fel, akit én lefejeztettem. ¹⁷Ez a Heródes fogatta el ugyanis Jánost, és záratta börtönbe a testvére, Fülöp feleségének, Heródiásnak a kedvéért, mivel feleségül vette őt. ¹⁸Mert János megmondta Heródesnek: Nem veheted el a testvéred feleségét! ¹⁹Heródiás ezért megharagudott rá, és meg akarta öletni. De nem tehette, ²⁰mert Heródes félt Jánostól, akiről tudta, hogy igaz és szent ember, ezért védelmébe vette; bár hallgatva őt gyakran zavarba jött, mégis szívesen hallgatta. ²¹De eljött a kedvező alkalom, amikor Heródes a születésnapján lakomát adott főembereinek, vezéreinek és Galilea előkelőinek. ²²Ekkor Heródiás leánya ment be táncolni. Ez kedvére volt Heródesnek és a vendégeknek. A király ezt mondta a leánynak: Kérj tőlem, amit csak akarsz, és megadom neked. ²³Meg is esküdött neki: Bármit kérsz, megadom neked, akár országom felét is. ²⁴A leány kiment, és megkérdezte anyjától: Mit kérjek? Az pedig ezt válaszolta: Keresztelő János fejét. ²⁵A leány nagy sietve bement a királyhoz, és azt kérte: Szeretném, ha rögtön ideadnád nekem egy tálon Keresztelő János fejét. ²⁶Ekkor a király nagyon elszomorodott, mert a vendégek előtt tett esküje miatt nem akarta őt elutasítani. ²⁷Azonnal el is küldte a hóhért, és megparancsolta, hogy hozza el János fejét. Az elment, lefejezte Jánost a börtönben, ²⁸elhozta a fejét egy tálon, és átadta a leánynak, a leány pedig odaadta azt az anyjának. ²⁹Amikor ezt meghallották a tanítványai, eljöttek, elvitték a holttestét, és egy sírboltba helyezték.

Ötezer ember megvendégelése (Mt 14,13-21; Lk 9,10-17; Jn 6,1-15)

³⁰Az apostolok visszatértek Jézushoz, és elbeszélték neki mindazt, amit tettek és tanítottak. ³¹Ő pedig így szólt hozzájuk: Jöjjetek velem, csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé! Mert olyan sokan mentek hozzá, hogy még enni sem volt idejük. ³²Elhajóztak tehát egy lakatlan helyre magukban. ³³De sokan meglátták és felismerték őt, amikor elindultak, ezért minden városból összefutottak oda, és megelőzték őket. ³⁴Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok, és kezdte őket sok mindenre tanítani.
³⁵De amikor az idő már későre járt, odamentek hozzá a tanítványai, és ezt mondták neki: Lakatlan hely ez, és az idő már későre jár. ³⁶Bocsásd el őket, hogy a környező tanyákra és falvakba menve ennivalót vegyenek maguknak. ³⁷Ő azonban így válaszolt nekik: Ti adjatok nekik enni! De ők ezt mondták neki: Talán mi menjünk el, és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adhassunk nekik? ³⁸Jézus megkérdezte tőlük: Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg! Amikor megnézték, ezt mondták: Öt kenyerünk van meg két halunk. ³⁹Ekkor megparancsolta nekik, hogy ültessenek le mindenkit csoportokban a zöld fűre. ⁴⁰Le is ültek százas és ötvenes csoportokban. ⁴¹Jézus pedig vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte a kenyereket, majd átadta a tanítványoknak, hogy tegyék eléjük; és a két halat is elosztotta mindnyájuknak. ⁴²Miután mind ettek, és jóllaktak, ⁴³összeszedték a kenyérdarabokat tizenkét tele kosárral; és azt is, ami a halakból maradt. ⁴⁴Akik pedig ettek a kenyerekből, ötezren voltak, csak férfiak.

Jézus a tengeren jár (Mt 14,22-33; Jn 6,16-21)

⁴⁵Jézus azonnal sürgetni kezdte tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra, Bétsaida felé, amíg ő elbocsátja a sokaságot. ⁴⁶Miután pedig elbocsátotta őket, felment a hegyre imádkozni. ⁴⁷Amikor beesteledett, a hajó a tenger közepén volt, ő pedig a parton egyedül. ⁴⁸Amikor látta, hogy mennyire küszködnek az evezéssel, mert szembefújt a szél, hajnaltájban elindult feléjük a tengeren járva, és el akart menni mellettük. ⁴⁹Amikor meglátták őt, amint a tengeren jár, azt hitték, hogy kísértet, és felkiáltottak. ⁵⁰Mert mindnyájan látták őt, és megrettentek. De ő azonnal megszólította őket, és ezt mondta nekik: Bízzatok, én vagyok, ne féljetek! ⁵¹Beszállt hozzájuk a hajóba, és elült a szél, ők pedig szerfölött csodálkoztak magukban. ⁵²Mert a kenyerekből még nem okultak, és a szívük kemény maradt.

Jézus sok beteget meggyógyít (Mt 14,34-36)

⁵³A túlsó partra átkelve megérkeztek Genezáretbe, és kikötöttek. ⁵⁴Amikor kiszálltak a hajóból, az emberek azonnal felismerték őt, ⁵⁵és körbefutották a hírrel az egész környéket; kezdték a betegeket oda hordani, ahol hallomásuk szerint éppen volt. ⁵⁶Ahova csak bement, falvakba, városokba vagy tanyákra, letették a tereken a betegeket, és kérték őt, hogy azok legalább a ruhája szegélyét érinthessék; és akik csak megérintették, meggyógyultak.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet