37

¹Dávidtól.
Ne irigykedj az elvetemültekre,
ne féltékenykedj a gonosztevőkre;

²Mert mint a fű, csakhamar elszáradnak,
s elfonnyadnak mint a zöldellő növény.

³Bízzál az Úrban s a jót cselekedd,
akkor a földön fogsz lakni és betelsz hűséggel.

⁴Az Úrban leld gyönyörűséged,
s ő megadja neked szíved kéréseit.

⁵Tárd fel az Úr előtt utadat,
bízzál benne, ő majd eligazít.

⁶Mint a világosságot, felragyogtatja igazságod,
és mint a delet, jogodat.

⁷Csendesülj el az Úrban és várd őt.
Ne irigykedj arra, akinek szerencsés az útja,
se arra az emberre, akinek cselekvése álnok.

⁸Állj el a haragtól és hagyd a bosszúságot;
Ne irigykedj, hogy bűnbe ne essél,

⁹mert kiirtás vár a gonosztevőkre,
s az Úrban bízók öröklik a földet.

¹⁰Kevés idő múlva a bűnös már nem lesz,
a helyét sem találod, ha keresed.

¹¹A szelídek pedig öröklik a földet,
és élvezik a béke teljességét.

¹²Les a bűnös az igazra,
fogát vicsorítja rá.

¹³Ám az Úr kineveti őt,
mert előre látja, hogy eljön az ő napja.

¹⁴A bűnösök kardot rántanak,
megfeszítik íjukat,
hogy elejtsék a szegényt és a szűkölködőt,
hogy megöljék az igaz úton járót.

¹⁵De saját szívükbe hatol a kardjuk,
s összetörik íjuk.

¹⁶Többet ér a kevés az igaznak,
mint sok bűnösnek a gazdagsága;

¹⁷Mert összetörik a bűnösök karja,
de az Úr erőt ad az igaznak.

¹⁸Ismeri az Úr az ártatlanok napjait,
s örökségük örökre megmarad.

¹⁹Rossz időkben sem vallanak szégyent,
s az éhség napjaiban is jóllaknak.

²⁰A bűnösök azonban elvesznek,
s az Úr ellenségei eltűnnek, mint a mezők ékessége,
eltűnnek, miként a füst.

²¹Kölcsönre szorul majd a bűnös és megfizetni nem tudja,
de az igaz megkönyörül majd és adakozik.

²²Mert az ő áldottai öröklik a földet,
az átkozottak pedig elvesznek.

²³Az Úr teszi szilárddá az ember lépteit,
és útjában kedvét leli.

²⁴Ha el is esik, sem üti meg magát,
mert az Úr alátartja kezét.

²⁵Ifjú voltam, meg is öregedtem,
de sohasem láttam az igazat elhagyottan,
sem gyermekét kenyeret koldulni.

²⁶Könyörül és adakozik szüntelen,
és áldott lesz gyermeke.

²⁷Kerüld a rosszat, jót cselekedj,
hogy megmaradhass örökkön-örökké!

²⁸Mert az Úr szereti az igazságot,
s szentjeit el nem hagyja.
Örökre megbűnhődnek a gonoszok,
és kipusztul az istentelenek magva;

²⁹Az igazak pedig öröklik a földet,
s örökkön-örökké rajta laknak.

³⁰Bölcsességet beszél az igaznak szája,
és igazságot szól nyelve.

³¹Szívében van Istenének törvénye,
s nem ingadozik lépése.

³²Leselkedik a bűnös az igazra,
és halálra keresi;

³³De az Úr nem adja kezére,
s nem ítéli el, ha ítéletet mond felette.

³⁴Várd az Urat és őrizd meg útjait,
ő majd felmagasztal és öröklöd a földet;
Látni fogod a bűnösök vesztét.

³⁵Láttam az istentelent amint mindenek fölé emelkedik,
zöldellő cédrusként magasodik;

³⁶De íme, már nem volt ott, amikor visszatértem,
kerestem és nem találtam.

³⁷Ügyelj az ártatlanságra és figyelj az igazságra:
mert a békés embernek van jövője,

³⁸De egy szálig elvesznek a gonoszok,
a bűnösök jövője pusztulás.

³⁹Megsegíti az Úr az igazakat,
oltalmazójuk a szorongatás idején.

⁴⁰Megsegíti őket az Úr és megszabadítja,
megmenti a bűnösöktől és megsegíti őket,
mert őbenne reméltek.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Következő zsoltár