6 ¹Mindezek után Jézus Galilea, azaz Tibériás tengerén túlra ment. ²Nagy sokaság követte őt, mert látták a csodajeleket, amelyeket a betegeken művelt. ³Jézus fölment a hegyre, és leült ott tanítványaival. ⁴Közel volt a Húsvét, a zsidók ünnepe. ⁵Amikor Jézus fölemelte szemét és látta, hogy nagy sokaság közeledik hozzá, megkérdezte Fülöptől: »Honnan veszünk kenyeret, hogy ehessenek?« ⁶Ezt pedig azért mondta, hogy próbára tegye őt, mert ő maga tudta, mit akar tenni. ⁷Fülöp azt felelte neki: »Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindegyiknek csak valami kevés jusson.« ⁸A tanítványok egyike, András, Simon Péter testvére így szólt: ⁹»Van itt egy fiú, akinek van öt árpakenyere és két hala. De mi ez ennyinek?« ¹⁰Jézus erre azt mondta: »Telepítsétek le az embereket!« Sok fű volt azon a helyen. Letelepedtek tehát; a férfiak szám szerint mintegy ötezren voltak. ¹¹Jézus pedig fogta a kenyereket, hálát adott, és szétosztotta a letelepülteknek. Ugyanígy a halakból is adott, amennyit akartak. ¹²Miután jóllaktak, azt mondta tanítványainak: »Szedjétek föl a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne vesszen!« ¹³Összeszedték tehát, és az öt árpakenyér darabjaiból, ami megmaradt az étkezők után, tizenkét kosarat töltöttek meg.
¹⁴Az emberek pedig, látva a csodajelet, amelyet művelt, azt mondták: »Bizonyára ez az a próféta, aki eljön a világra!« ¹⁵Amikor Jézus észrevette, hogy arra készülnek, hogy megragadják és királlyá tegyék, ismét visszavonult a hegyre, egészen egyedül.

KNB SZIT STL BD RUF KG