2Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal. (2Sám 8,15; Péld 31,8.9) 3Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot. (1Kir 4,21.24.25;9,4-7) 4Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szűkölködőnek fiain, és törje össze az erőszakoskodót. (1Kir 3,16-27) 5Féljenek téged, a míg a nap áll és a meddig a hold fénylik, nemzedékről nemzedékre. (1Krón 21,15) 6Szálljon alá, mint eső a rétre, mint zápor, a mely megöntözi a földet. 7Virágozzék az ő idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold. 8És uralkodjék egyik tengertől a másik tengerig, és a nagy folyamtól a föld határáig. (1Kir 4,21.24) 9Boruljanak le előtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port. (Zsolt 121,6-8) 10Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé. (1Kir 9,11.14;10,1.10.24.25; Ésa 60,6) 11Hajoljanak meg előtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki. (Luk 4,9-12) 12Mert megszabadítja a kiáltó szűkölködőt; a nyomorultat, a kinek nincs segítője. (Jób 5,22) 13Könyörül a szegényen és szűkölködőn, s a szűkölködők lelkét megszabadítja; (Zsolt 9,11) 14Az elnyomástól és erőszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az ő szemében. (Zsolt 50,15)
2Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-é? De hát ki bírná türtőztetni magát a beszédben? 9Az Istennek lehelletétől elvesznek, az ő haragjának szelétől elpusztulnak. (Ésa 11,4.2Thess;2,8) 8És vőn egy cserepet, hogy azzal vakarja magát, és így ül vala a hamu közepett. (Jób 16,8)
16Térj meg: ha pedig nem, ellened megyek hamar, és vívok azok ellen számnak kardjával. (Jel 1,16;19,15.21)