50
1Asáf zsoltára.
Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
(Józs 22,22)
2A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
(Zsolt 132,13.14;110,2)
3Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
(Ésa 35,4)
4Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
(Ésa 1,2;2Móz 19,5.6)
5Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet!
(2Móz 24,3.6-8)
6És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. Szela.
(Zsolt 89,6)
7Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
(5Móz 4,6;29,13-15;2Móz 19,5;20,2.2Sám;7,23.24)
8Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
9De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
(Ésa 66,2-4)
10Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
(Zsolt 8,8.9)
11Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.
12Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
(2Móz 19,5; Zsolt 24,1)
13Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
14Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
(Zsolt 116,13.14)
15És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
(Jób 22,27;Zsolt 18,1.2)
16A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
17Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
(Zsolt,50 18. 20.)
18Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
19A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
20Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
(Zsolt 137,7)
21Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat.
(5Móz 29,19-20)
22Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
(Zsolt 78,11; Malak 4,1.3)
23A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
(Zsolt 18,20-27)