24
1Dávid zsoltára.
Az Úré a föld s annak teljessége; a föld kereksége s annak lakosai.
(2Sám 23,1;2Móz 19,5)
2Mert ő alapította azt a tengereken, és a folyókon megerősítette.
(2Pét 3,5)
3Kicsoda megy fel az Úr hegyére? És kicsoda áll meg az ő szent helyén?
(Zsolt 15,1-5)
4Az ártatlan kezű és tiszta szívű, a ki nem adja lelkét hiábavalóságra, és nem esküszik meg csalárdságra.
5Áldást nyer az Úrtól, és igazságot az idvesség Istenétől.
(Ésa 18,18)
6Ilyen az őt keresők nemzetsége, a Jákób nemzetsége, a kik a te orczádat keresik. Szela.
(2Kir 19,35-37; Zsolt 76,4-7)
7Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel ti örökkévaló ajtók; hadd menjen be a dicsőség királya.
(Zsolt 118,19)
8Kicsoda ez a dicsőség királya? Az erős és hatalmas Úr, az erős hadakozó Úr.
9Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel örökkévaló ajtók, hadd menjen be a dicsőség királya!
(Zsolt,24 7.)
10Kicsoda ez a dicsőség királya? A seregek Ura, ő a dicsőség királya. Szela.
(Zsolt,24 8.)