12 1Az éneklőmesternek a seminithre; Dávid zsoltára. (1Krón 25,1) 2Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül. (Ésa 57,1; Jer 7,28) 3Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedő ajakkal kettős szívből szólnak. (Jer 5,1-3; Mik 6,4-6) 4Vágja ki az Úr mind a hizelkedő ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond. (Péld 15,16.17) 5A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk? (Zsolt 34,10-11; Péld 13,25) 6A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik. 7Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva. (Zsolt 18,31;119,40; Péld 30,5) 8Te Uram, tartsd meg őket; őrizd meg őket e nemzetségtől örökké. (Jób 18,5-21) 9Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt. (Péld 28,12)