Az ember szava és Isten beszéde

12 ¹A karmesternek: Mély hangra. Dávid zsoltára. ²Segíts, URam, mert elfogytak a kegyesek, eltűntek a hívek az emberek közül. ³Hazug módon beszélnek egymással, sima szájjal, kétszínűen beszélnek. ⁴Irtson ki az ÚR minden sima szájat és nagyokat mondó nyelvet! ⁵Mert ezt mondják: Győzzük nyelvvel, segít rajtunk a szánk, ki lehetne úrrá rajtunk? ⁶Most már fölkelek – mondja az ÚR – a szegények elnyomása, az elesettek sóhajtása miatt, és szabadulást adok az arra vágyódónak. ⁷Az ÚR ígéretei tiszták, olyanok, mint a hétszer tisztított ezüst, melyet földbe vájt formába öntöttek. ⁸URam, te megtartod ígéreteidet, minket pedig megoltalmazol ettől a nemzedéktől mindenkor, ⁹még ha bűnösök járkálnak is körülöttünk, és az alávalóságot magasztalják is az emberek.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár