106
1Dicsérjétek az Urat.
Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
(Zsolt 107,1.1Krón;16,7)
2Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
(Zsolt 105,27-41)
3Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
(5Móz 27,1-14)
4Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
5Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
6Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
7Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
(2Móz 14,11.12)
8De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
(Ésa 48,9; Ezék 20,22)
9Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
(2Móz 14,21.22)
10És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
(2Móz 14,8.23-28)
11Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
(2Móz 14,28)
12És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
(2Móz 15,1-21)
13Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
(2Móz 15,24;17,2)
14Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
(4Móz 11,4.1Kor;10,6)
15És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
(4Móz 11,31.32)
16És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
(4Móz 16,2.3.13;3Móz 21,8)
17Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
(4Móz 16,32)
18És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
(4Móz 16,35)
19Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
(2Móz 32,4-6)
20Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
(1Sám 24,10)
21Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
22Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
(1Krón 1,8;Zsolt,106 9. 11.)
23Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
(4Móz 14,11-20)
24És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
(4Móz 14,2-4)
25És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
26De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
(4Móz 14,11.12)
27S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
(Ezék 20,23.26)
28Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
(4Móz 25,3.9)
29És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
(4Móz 25,4-9)
30Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
31És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
(4Móz 25,7.12.13.1Sám;2,30-33)
32Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
(4Móz 20,8.11.12)
33Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
34Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
(5Móz 7,1.2)
35Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
(Bir 3,5)
36És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
(Zsolt 48,2.4.12.13)
37És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
(Ezék 16,20.21;2Kir 16,3;17,17)
38És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
(2Sám 5,6.9)
39És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
(Bir 2,13;10,18.19)
40De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
(Zsolt 78,79)
41És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
(Bir 2,13-15)
42És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
(Zsolt 132,12.13.2Krón;6,6)
43Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
(Bir 2,16.18;Jer 15,6)
44De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
45És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
(5Móz 30,1-5)
46És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
(2Kir 25,27-30)
47Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
(1Krón 16,35)
48Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
(2Sám 5,17;8,1-14.2Sám;10,1-9)