Keresés a Bibliában

6 1Annakokáért elhagyván a Krisztusról való kezdetleges beszédet, törekedjünk tökéletességre, nem rakosgatván le újra alapját a holt cselekedetekből való megtérésnek és az Istenben való hitnek, (Eféz 4,19) 2A mosakodásoknak, tanításnak, kezek rátevésének, holtak feltámadásának és az örök ítéletnek. (2Móz 12,3-14) 3És ezt megcselekeszszük, ha az Isten megengedi. (2Móz 14,22-29) 4Mert lehetetlen dolog, hogy a kik egyszer megvilágosíttattak, megízlelvén a mennyei ajándékot, és részeseivé lettek a Szent Léleknek, (Józs 6,2) 5És megízlelték az Istennek jó beszédét és a jövendő világnak erőit, (Józs 2,1;6,23) 6És elestek, ismét megújuljanak a megtérésre, mint a kik önmagoknak feszítik meg az Istennek ama Fiát, és meggyalázzák őt. (2Pét 2,20.21) 7Mert a föld, a mely beiszsza a gyakorta reá hulló esőt és hasznos füvet terem azoknak, a kikért műveltetik, áldást nyer Istentől; (2Sám 8,1;Dán 6,16-22) 8A mely pedig töviseket és bojtorjánokat terem, megvetett és közel van az átokhoz, annak vége megégetés. (Dán 3,23-27;Bir 7,19-21) 9De ti felőletek szerelmeseim, ezeknél jobb és idvességesebb dolgokról vagyunk meggyőződve, ha így szólunk is. (2Kir 4,20.36) 10Mert nem igazságtalan az Isten, hogy elfelejtkezzék a ti cselekedeteitekről és a szeretetről, melyet tanúsítottatok az ő neve iránt, mint a kik szolgáltatok és szolgáltok a szenteknek. (Mát 10,42;25,40) 11Kívánjuk pedig, hogy közületek kiki ugyanazon buzgóságot tanusítsa a reménységnek bizonyossága iránt mindvégiglen. (Zsid 1,10) 12Hogy ne legyetek restek, hanem követői azoknak, a kik hit és békességes tűrés által öröklik az ígéreteket. (Zsolt 140,4) 13Mert az Isten, mikor ígéretet tett Ábrahámnak, mivelhogy nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött. (1Móz 22,16) 14Mondván: Bizony megáldván megáldalak téged, és megsokasítván megsokasítalak téged. (1Móz 12,3;17,4.5) 15És ekképen, békességestűrő lévén, megnyerte az ígéretet. (Róm 6,4; Eféz 4,1-4) 16Mert az emberek nagyobbra esküsznek, és nálok minden versengésnek vége megerősítésül az eskü; (Mát 7,16.18) 17Miért is az Isten, kiválóbban megakarván mutatni az ígéret örököseinek az ő végzése változhatatlan voltát, esküvéssel lépett közbe, (5Móz 1,13;Jak 2,18) 18Hogy két változhatatlan tény által, melyekre nézve lehetetlen, hogy az Isten hazudjon, erős vígasztalásunk legyen minékünk, mint a kik oda menekültünk, hogy megragadjuk az előttünk levő reménységet, (Eféz 4,31) 19Mely lelkünknek mintegy bátorságos és erős horgonya és beljebb hatol a kárpítnál, (Péld 3,11.12; Jób 5,17) 20A hová útnyitóul bement érettünk Jézus, a ki örökké való főpap lett Melkisédek rendje szerint. (Jel 3,19)

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet