27 ¹Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék. ^{(Márk 15,1; Luk 22,66; Ján 18,28) 2}És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak. ^{(Luk 23,1; Ján 18,31.32) 3}Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek, ^{(Mát 26,16) 4}Mondván: Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért. Azok pedig mondának: Mi közünk hozzá? Te lássad. ^{(Mát 27,33-44; Luk 23,32-43; Ján 19,17-27) 5}Ő pedig eldobván az ezüst pénzeket a templomban, eltávozék; és elmenvén felakasztá magát. ^{(Csel 1,18.2Sám;17,23) 6}A főpapok pedig felszedvén az ezüst pénzeket, mondának: Nem szabad ezeket a templom kincsei közé tennünk, mert vérnek ára. ^{(Márk 12,41) 7}Tanácsot ülvén pedig, megvásárlák azon a fazekasnak mezejét idegenek számára való temetőnek. ⁸Ezért hívják ezt a mezőt vérmezejének mind e mai napig. ^{(Csel 1,19) 9}Ekkor teljesedék be a Jeremiás próféta mondása, a ki így szólott: És vevék a harmincz ezüst pénzt, a megbecsültnek árát, a kit Izráel fiai részéről megbecsültek, ^{(Zak 11,12.13; Jer 32,6-9) 10}És adák azt a fazekas mezejéért, a mint az Úr rendelte volt nékem. ^{(Ján 11,33) 11}Jézus pedig ott álla a helytartó előtt; és kérdezé őt a helytartó, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? Jézus pedig monda néki: Te mondod. ^{(Márk 15,2-5; Luk 23,2.3; Ján 18,29-38) 12}És mikor vádolák őt a főpapok és a vének, semmit sem felele. ^{(Mát 26,63; Ésa 53,7) 13}Akkor monda néki Pilátus: Nem hallod-é, mily sok bizonyságot tesznek ellened? ^{(Mát 4,25) 14}És nem felele néki egyetlen szóra sem, úgy hogy a helytartó igen elcsodálkozék. ^{(Ján 19,9) 15}Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani a helytartó a sokaság kedvéért, a kit akarának. ^{(Márk 15,6-15; Luk 23,13-25; Ján 18,39;19,1) 16}Vala pedig akkor egy nevezetes foglyuk, a kit Barabbásnak hívtak. ^{(Luk 4,41) 17}Mikor azért egybegyülekezének, monda nékik Pilátus: Melyiket akarjátok hogy elbocsássam néktek: Barabbást-é, vagy Jézust, a kit Krisztusnak hívnak? ^{(Mát 10,11; Luk 10,7) 18}Mert jól tudja vala, hogy irigységből adák őt kézbe. ^{(Ján 11,47.48) 19}A mint pedig ő az ítélőszékben ül vala, külde ő hozzá a felesége, ezt üzenvén: Ne avatkozzál amaz igaz ember dolgába; mert sokat szenvedtem ma álmomban ő miatta. ^{(Mát 27,50; Luk 23,46; Ján 19,30) 20}A főpapok és vének pedig reá beszélék a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el. ^{(Jak 5,14-15) 21}Felelvén pedig a helytartó, monda nékik: A kettő közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam néktek? Azok pedig mondának: Barabbást. ^{(Mát 14,1-12; Luk 3,19.20;9,7-9) 22}Monda nékik Pilátus: Mit cselekedjem hát Jézussal, a kit Krisztusnak hívnak? Mindnyájan mondának: Feszíttessék meg! ^{(Luk 9,54) 23}A helytartó pedig monda: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig még inkább kiáltoznak vala, mondván: Feszíttessék meg! ²⁴Pilátus pedig látván, hogy semmi sem használ, hanem még nagyobb háborúság támad, vizet vévén, megmosá kezeit a sokaság előtt, mondván: Ártatlan vagyok ez igaz embernek vérétől; ti lássátok! ^{(5Móz 21,6) 25}És felelvén az egész nép, monda: Az ő vére mi rajtunk és a mi magzatainkon. ^{(Csel 5,28) 26}Akkor elbocsátá nékik Barabbást; Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszíttessék. ²⁷Akkor a helytartó vitézei elvivék Jézust az őrházba, és oda gyűjték hozzá az egész csapatot. ^{(Mát 9,34;12,24-32; Luk 11,15-22) 28}És levetkeztetvén őt, bíbor palástot adának reá. ²⁹És tövisből fonott koronát tőnek a fejére, és nádszálat a jobb kezébe; és térdet hajtva előtte, csúfolják vala őt, mondván: Üdvöz légy zsidóknak királya! ³⁰És mikor megköpdösék őt, elvevék a nádszálat, és a fejéhez verdesik vala. ^{(Ésa 50,6) 31}És miután megcsúfolták, levevék róla a palástot és az ő maga ruháiba öltözteték; és elvivék, hogy megfeszítsék őt. ³²Kifelé menve pedig találkozának egy czirénei emberrel, a kit Simonnak hívnak vala; ezt kényszeríték, hogy vigye az ő keresztjét. ^{(Márk 15,21; Luk 23,26) 33}És mikor eljutának arra a helyre, a melyet Golgothának, azaz koponya helyének neveznek, ^{(Márk 15,22-32; Luk 23,32-43; Ján 19,17-27) 34}Méreggel megelegyített eczetet adának néki inni; és megízlelvén, nem akara inni. ^{(Zsolt 69,22) 35}Minek utána pedig megfeszíték őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén; hogy beteljék a próféta mondása: Megosztozának az én ruháimon, és az én köntösömre sorsot vetének. ^{(Zsolt 22,19) 36}És leülvén, ott őrzik vala őt. ^{(Mát 14,28) 37}És feje fölé illeszték az ő kárhoztatásának okát, oda írván: Ez Jézus, a zsidók királya. ^{(Márk 15,26; Luk 23,38; Ján 19,19) 38}Akkor megfeszítének vele együtt két latrot, egyiket jobbkéz felől, és a másikat balkéz felől. ^{(Ésa 53,12) 39}Az arramenők pedig szidalmazzák vala őt, fejüket hajtogatván. ^{(Zsolt 22,8) 40}És ezt mondván: Te, ki lerontod a templomot és harmadnapra fölépíted, szabadítsd meg magadat; ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről! ^{(Mát 26,61; Ján 2,19) 41}Hasonlóképen a főpapok is csúfolódván az írástudókkal és a vénekkel egyetemben, ezt mondják vala: ^{(Mát 13,1.2) 42}Másokat megtartott, magát nem tudja megtartani. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztről, és majd hiszünk néki. ⁴³Bízott az Istenben; mentse meg most őt, ha akarja; mert azt mondta: Isten Fia vagyok. ^{(Zsolt 22,9) 44}A kiket vele együtt feszítének meg, a latrok is ugyanazt hányják vala szemére. ^{(Mát 13,4-8; Luk 8,4-15) 45}Hat órától kezdve pedig sötétség lőn mind az egész földön, kilencz óráig. ^{(Márk 15,33-39; Luk 23,44-48; Ján 19,28-30) 46}Kilencz óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet? ^{(Zsolt 22,2) 47}Némelyek pedig az ott állók közül, a mint ezt hallák, mondának: Illést hívja ez. ^{(Luk 10,19; Csel 28,3-6;Jak 5,14.15) 48}És egy közülök azonnal oda futamodván, egy szivacsot vőn, és megtöltvén eczettel és egy nádszálra tűzvén, inni ád vala néki. ^{(Zsolt 69,22) 49}A többiek pedig ezt mondják vala: Hagyd el, lássuk eljő-é Illés, hogy megszabadítsa őt? ^{(Csel 14,3; Zsid 2,4) 50}Jézus pedig ismét nagy fenszóval kiáltván, kiadá lelkét. ^{(Márk 15,37; Luk 23,46; Ján 19,30) 51}És ímé a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada; és a föld megindula, és a kősziklák megrepedezének; ^{(2Móz 26,31; Zsid 10,19.20) 52}És a sírok megnyílának, és sok elhúnyt szentnek teste föltámada. ^{(Ésa 6,9-10) 53}És kijövén a sírokból, a Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelenének. ^{(Csel 26,23) 54}A százados pedig és a kik ő vele őrizték vala Jézust, látván a földindulást és a mik történtek vala, igen megrémülének, mondván: Bizony, Istennek Fia vala ez! ^{(Máté 13,19) 55}Sok asszony vala pedig ott, a kik távolról szemlélődnek vala, a kik Galileából követték Jézust, szolgálván néki; ^{(Márk 15,40.41; Luk 23,49; Ján 19,25) 56}Ezek közt volt Mária Magdaléna, és Mária a Jakab és Józsé anyja, és a Zebedeus fiainak anyja. ^{(Luk 8,2.3) 57}Mikor pedig beesteledék, eljöve egy gazdag ember Arimathiából, név szerint József, a ki maga is tanítványa volt Jézusnak; ^{(2Móz 34,25;Márk 15,42-47; Luk 23,50-56; Ján 19,38-42) 58}Ez Pilátushoz menvén, kéri vala a Jézus testét. Akkor parancsolá Pilátus, hogy adják át a testet. ^{(Mát 4,39) 59}És magához vévén József a testet, begöngyölé azt tiszta gyolcsba, ^{(Mát 10,23-24) 60}És elhelyezé azt a maga új sírjába, a melyet a sziklába vágatott: és a sír szájára egy nagy követ hengerítvén, elméne. ^{(Ésa 53,9) 61}Ott vala pedig Mária Magdaléna és a másik Mária, a kik a sír átellenében ülnek vala. ^{(Mát 5,15; Luk 8,16;11,33) 62}Másnap pedig, a mely péntek után következik, egybegyűlének a főpapok és a farizeusok Pilátushoz, ^{(Mát 10,26; Luk 8,17;12,2) 63}Ezt mondván: Uram, emlékezünk, hogy az a hitető még életében azt mondotta volt: Harmadnapra föltámadok. ^{(Mát,27 40. Mát 12,40.) 64}Parancsold meg azért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, ne hogy az ő tanítványai odamenvén éjjel, ellopják őt és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból; és az utolsó hitetés gonoszabb legyen az elsőnél. ^{(Mát 7,2) 65}Pilátus pedig monda nékik: Van őrségetek; menjetek, őríztessétek, a mint tudjátok. ^{(Mát 13,12;25,29; Luk 8,18;19,26) 66}Ők pedig elmenvén, a sírt őrizet alá helyezék, lepecsételvén a követ, az őrséggel. ^{(Dán 6,17)}

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet