Az igazi tisztaság.
15 1Akkor farizeusok és írástudók jöttek Jézushoz Jeruzsálemből és megkérdezték: 2„Miért térnek el tanítványaid az ősök hagyományától? Étkezés előtt ugyanis nem mosnak kezet.” 3Ő megfelelt nekik: „Hát ti miért hágjátok át Isten parancsát hagyományotok miatt? 4Isten ugyanis kijelentette: Tiszteld atyádat és anyádat! És: aki atyját vagy anyját átkozza, halállal lakoljon! 5Ti pedig azt mondjátok: aki atyjához vagy anyjához így szól: legyen Istennek szánt ajándék az, amivel téged kellene segítenem, – annak nem kell atyját, és anyját tisztelnie. 6Ezzel hagyományotok kedvéért kijátsszátok Isten parancsát. 7Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok Izajás: 8Ez a nép ajkával tisztel engem,de szíve távol marad tőlem. 9Hamisan tisztelnek engem,
tanításuk csak emberi parancs.” 10Akkor magához hívta a népet és így szólt: „Hallhassátok és értsétek meg: 11nem az szennyezi be az embert, ami szájába jut, hanem az szennyezi be, ami a száját elhagyja.” 12Erre odamentek hozzá tanítványai és megjegyezték: „Tudod, hogy a farizeusok e beszéd hallatára megbotránkoztak?” 13Mire ő így felelt: „Tövestül kitépnek minden növényt, amelyet nem mennyei Atyám ültetett. 14Hagyjátok őket! Világtalanok vak vezetői ők. Ha pedig vak vezet világtalant, mindkettő gödörbe esik.” 15Erre Péter így szólt hozzá: „Magyarázd meg nekünk ezt a példabeszédet.” 16„Még mindig nem értitek ti sem?” – kérdezte. 17„Nem értitek, hogy mindaz, ami szájba kerül, a gyomorba jut és onnan a félreeső helyre? 18De ami a szájat elhagyja, a szívből származik, és ez az, ami beszennyezi az embert. 19A szívből ered ugyanis minden rossz gondolat, gyilkosság, házasságtörés, paráznaság, lopás, hamis tanúság és káromlás. Ezek szennyezik be az embert. 20Az, hogy mosatlan kézzel eszik, nem szennyezi be az embert.”