Jézus meggyógyít egy bénát.

2 ¹Néhány nap múlva visszatért Kafarnaumba. Mihelyt meghallották, hogy otthon van, ²olyan sokan gyűltek össze, hogy az ajtó előtti téren sem fértek el. ³Miközben hirdette nekik az igét, egy bénát hoztak oda. Négyen vitték. ⁴A tömeg miatt azonban nem tudtak eléje jutni. Ezért kibontották fölötte a háztetőt s a nyíláson bocsátották le a hordágyat, amelyen a béna feküdt. ⁵Hitük láttára Jézus ezekkel a szavakkal fordult a bénához: „Fiam, bocsánatot nyertek bűneid.” ⁶Néhány ott ülő írástudó erre azt gondolta magában: ⁷„Hogyan beszélhet ez így? Káromkodik! Ki bocsáthatja meg a bűnöket? Nem egyedül az Isten?” ⁸Jézus lelkében mindjárt átlátta gondolataikat és így szólt hozzájuk: „Mit tűnődtök ezen? ⁹Mi könnyebb, ha azt mondom a bénának: bocsánatot nyernek bűneid? – vagy, ha azt: kelj föl fogd az ágyadat és járj? ¹⁰Tudjátok meg tehát, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására.” Ezzel a bénához fordult: ¹¹„Mondom neked, kelj föl, fogd az ágyadat, és menj haza!” ¹²Az fölkelt, gyorsan fogta az ágyát és mindnyájuk szeme láttára kiment. Erre valamennyien, szinte magukon kívül, dicsőíteni kezdték Istent, aztán hozzáfűzték: „Ilyent még sohasem láttunk.”

Lévi meghívása.

¹³Később megint kiment a tóhoz. Az egész sokaság utána tódult, ő pedig tanította őket. ¹⁴Amint a vám mellett elhaladt, látta, hogy ott ül Lévi, Alfeus fia. „Kövess engem!” – szólította meg. Az fölkelt és követte. ¹⁵Mikor később Jézus Lévi házában asztalhoz telepedett vele, tanítványaival együtt sok vámos és bűnös is letelepedett. Sokan követték ugyanis őt. ¹⁶Ekkor a farizeusok közül való írástudók látva, hogy a bűnösökkel és vámosokkal eszik, megkérdezték tanítványait: „Miért eszik-iszik (mesteretek) vámosokkal és bűnösökkel?” ¹⁷Ennek hallatára Jézus azt mondta nekik: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.”

Jézus tanítványai és a böjt.

¹⁸János tanítványai és a farizeusok akkor éppen böjtöltek. Hozzá fordultak és megkérdezték tőle: „Miért böjtölnek János meg a farizeusok tanítványai, s miért nem böjtölnek a te tanítványaid?” ¹⁹Jézus így felelt: „Csak nem böjtölhet a násznép, míg vele a vőlegény? Amíg velük a vőlegény, nem böjtölhetnek. ²⁰Eljön a nap, amikor elviszik a vőlegényt: akkor majd böjtölnek. ²¹Senki sem varr ócska ruhára nyers szövetből foltot, különben az új a réginek ép részét is eltépi és még nagyobb szakadás támad. ²²Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, különben a bor kiszakítja a tömlőket, és így a bor is, a tömlő is tönkremegy. Az új bor új tömlőbe való.”

Kalászszedés szombaton.

²³Egyik szombaton vetések között járt (az Úr). Útközben tanítványai tépdesni kezdték a kalászokat. ²⁴A farizeusok erre megkérdezték tőle: „Miért tesznek ezek szombaton olyant, ami tilos?” ²⁵Mire ő így felelt: „Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, mikor társaival együtt nélkülözött és éhezett? ²⁶Hogyan ment be Abjatár főpap idejében az Isten házába és ette meg a kitett kenyereket, amiket csak a papoknak volt szabad megenniük? S hogyan adott társainak is belőle?” ²⁷Aztán hozzáfűzte: „A szombat van az emberért, nem pedig az ember a szombatért. ²⁸Az Emberfia ura a szombatnak is.”

Gyógyítás szombaton.

3 ¹Ezután ismét betért a zsinagógába. Volt ott egy fél kezére béna ember. ²Figyelték, vajon meggyógyítja-e szombaton, hogy vádaskodhassanak ellene. Ő felszólította a béna kezű embert: „Állj ide középre!” ³Aztán megkérdezte tőlük: „Szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy pusztulni hagyni?” ⁴Azok hallgattak. Ő szívük keménységén elszomorodva haragosan végignézett rajtuk, aztán így szólt az emberhez: ⁵„Nyújtsd ki a kezed!” Az kinyújtotta,
és meggyógyult a keze.

Jézus és tanítványai

⁶Erre a farizeusok kimentek és tanakodni kezdtek a Heródes-pártiakkal, hogyan okozhatnák vesztét.

A nép Jézushoz fordul segítségért.

⁷Jézus tanítványaival visszavonult a tó partjára. Nagy tömeg követte Galileából. ⁸De Júdeából és Jeruzsálemből, Idumeából és a Jordánon túlról, valamint Tírusz és Szidon környékéről is nagy sokaság csatlakozott hozzá, mert hallották, mi mindent tett. ⁹Ő meghagyta tanítványainak, hogy tartsanak készenlétben egy bárkát a tömeg tolongása miatt. ¹⁰Sok embert meggyógyított ugyanis, úgyhogy akinek valami baja volt, odatolakodott hozzá, hogy legalább érinthesse. ¹¹A tisztátalan lelkek pedig, amint meglátták, leborultak előtte és így kiáltoztak: „Te vagy az Isten Fia!” ¹²Ő azonban szigorúan meghagyta nekik, hogy ne mondják el, hogy kicsoda.

Az apostolok kiválasztása.

¹³Ezután fölment a hegyre és magához hívta, akiket kiválasztott. Azok csatlakoztak hozzá. ¹⁴Tizenkettőt választott ki, hogy vele tartsanak és hogy igehirdetésre küldje őket. ¹⁵Hatalmat is adott nekik (a betegek gyógyítására és) az ördögűzésre. ¹⁶A következő tizenkettőt választotta ki: Simont, akinek a Péter nevet adta, ¹⁷Jakabot, Zebedeus fiát, és Jánost, Jakab testvérét, akiket Boanergesznek, vagyis mennydörgés fiainak hívott, ¹⁸továbbá Andrást, Fülöpöt, Bertalant, Mátét, Tamást, Jakabot, Alfeus fiát, Tádét, a buzgó Simont ¹⁹és karióti Júdást, aki később elárulta őt.

Jézus válaszol a farizeusok vádaskodására.

²⁰Mihelyt hazaértek, ismét nagy tömeg gyűlt össze, úgyhogy még evésre sem volt idejük. ²¹Amikor övéi ezt meghallották, elindultak, hogy erővel magukkal vigyék, mert az volt róla a szóbeszéd, hogy elvesztette az eszét. ²²Az írástudók azonban, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt mondták: „Belzebul szállta meg. Az ördögök fejedelmével űz ördögöt.” ²³Ekkor összehívta őket és ezt a hasonlatot mondta nekik: „Hogyan űzheti ki sátán a sátánt? ²⁴Ha egy ország meghasonlik, az az ország nem állhat fönn. ²⁵Ha egy család meghasonlik, az a család sem maradhat meg. ²⁶Ha tehát a sátán önmaga ellen támad és így meghasonlik, nem maradhat meg, hanem elpusztul. ²⁷Senki sem törhet be az erős ember házába és nem rabolhatja el holmiját, hacsak előbb meg nem kötözi őt. Csak azután foszthatja ki a házat. ²⁸Bizony mondom nektek: minden bűn és káromlás, amit az emberek elkövetnek, bocsánatot nyer. ²⁹De aki a Szentlelket káromolja, az sohasem nyer bocsánatot, hanem örök vétek terheli.” ³⁰Ezt állították ugyanis róla: „Tisztátalan lélek szállta meg.”

Ki tartozik igazán Jézushoz.

³¹Amikor anyja és testvérei odaértek, kint maradtak és hívatták őt. ³²A körülötte ülő tömegből figyelmeztették: „Anyád és testvéreid kint állnak és keresnek.” ³³Ő azonban így válaszolt: „Ki az én anyám és kik az én testvéreim?” ³⁴Majd végignézve a körülötte ülőkön csak ennyit mondott: „Ezek az én anyám és testvéreim! ³⁵Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az mind testvérem, nővérem és anyám.”

KNB SZIT STL BD RUF KG