Keresés a Bibliában

2 1Napok mulva pedig ismét beméne Kapernaumba, és meghallák, hogy otthon van. 2És azonnal sokan összegyülekezének, annyira, hogy még az ajtó elébe sem fértek; és hirdeté nékik az igét. (Ján 7,42) 3És jövének hozzá egy gutaütöttet hozva, a kit négyen emelnek vala. (Mát 10,11; Luk 10,7) 4És mivel a sokaság miatt nem férkőzhettek azzal ő hozzá, megbonták ama háznak fedelét, a hol Ő vala, és rést törvén, leereszték a nyoszolyát, a melyben a gutaütött feküdt. (Mát 10,39;16,25; Luk 9,24;17,33; Ján 12,25) 5Jézus pedig azoknak hitét látván, monda a gutaütöttnek: Fiam, megbocsáttattak néked a te bűneid. (Mát 16,26; Luk 9,25) 6Valának pedig ott némely írástudók, a kik ott ülnek vala, szívökben így okoskodván: (Jak 5,14-15) 7Mi dolog, hogy ez ilyen káromlásokat szól? ki bocsáthatja meg a bűnöket, hanemha egyedül az Isten? (Ésa 43,25) 8És Jézus azonnal észrevevé az ő lelkével, hogy azok magukban így okoskodnak, és monda nékik: Miért gondoljátok ezeket a ti szívetekben? (Mát 16,28; Luk 9,27) 9Mi könnyebb, azt mondanom-é a gutaütöttnek: Megbocsáttattak néked a te bűneid, vagy ezt mondanom: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj? (Mát 17,1-13; Luk 9,28-36) 10Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma e földön a bűnöket megbocsátani, monda a gutaütöttnek: 11Mondom néked, kelj föl, vedd fel a te nyoszolyádat, és eredj haza. (3Móz 18,16) 12Az pedig azonnal fölkele és felvévén nyoszolyáját, kiméne mindenkinek láttára; úgy hogy mindenki elálmélkodék, és dicsőíté az Istent, ezt mondván: Soha sem láttunk ilyet! 13És ismét kiméne a tenger mellé; és az egész sokaság megy vala ő hozzá, és ő tanítja vala őket. 14És a mikor tovaméne, meglátá Lévit, az Alfeus fiát, a ki a vámszedő helyen ül vala, és monda néki: Kövess engemet. És felkelvén, követi vala őt. (Márk 1,11.2Pét;1,17) 15És lőn, a mikor ő ennek házában asztalhoz üle, a vámszedők és bűnösök is sokan odaülnek vala Jézussal és az ő tanítványaival; mert sokan valának, és követék őt. 16És a mikor látták az írástudók és a farizeusok, hogy együtt eszik a vámszedőkkel és bűnösökkel, mondának az ő tanítványainak: Mi dolog, hogy a vámszedőkkel és a bűnösökkel eszik és iszik? (Mát 9,11; Luk 15,2) 17És a mikor ezt hallja vala Jézus, monda nékik: Nem az egészségeseknek van szükségök orvosra, hanem a betegeknek, nem azért jöttem, hogy igazakat, hanem hogy bűnösöket hívjak megtérésre. (Mát 9,13) 18A János és a farizeusok tanítványai pedig bőjtölnek vala. Odamenének azért és mondának néki: Mi az oka, hogy Jánosnak és a farizeusoknak tanítványai bőjtölnek, a te tanítványaid pedig nem bőjtölnek? 19Jézus pedig monda nékik: Avagy bőjtölhet-é a vőlegény násznépe, a míg velök van a vőlegény? A meddig a vőlegény velök van, nem bőjtölhetnek. (Ésa 53,3) 20De jőnek majd napok, a mikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor bőjtölni fognak azokon a napokon. (Mát 11,14;1Kir 19,2-20) 21Senki sem varr pedig új posztóból foltot ó ruhára; máskülönben a mi azt kitoldaná, még kiszakít belőle, az új a régiből, és nagyobb szakadás lesz. (Mát 9,16; Luk 5,36) 22És senki sem tölt új bort régi tömlőkbe; különben az új bor a tömlőket szétszakítja, a bor is kiömlik, a tömlők is elpusztulnak; hanem az új bort új tömlőkbe kell tölteni. (Mát 9,17; Luk 5,37) 23És lőn, hogy szombatnapon a vetések közt megy vala által, és az ő tanítványai mentökben a kalászokat kezdék vala szaggatni. (Luk 9,10) 24Ekkor a farizeusok mondának néki: Ímé, miért művelik azt szombatnapon, a mit nem szabad? 25Ő pedig monda nékik: Soha sem olvastátok-é, mit mívelt Dávid, mikor megszűkült és megéhezett vala társaival egybe? 26Mi módon ment be az Isten házába az Abiátár főpap idejében és ette meg a szent kenyereket, a melyeket nem szabad megenni csak a papoknak; és adott a társainak is? (1Sám 21,7;3Móz 24,9) 27És monda nékik: A szombat lőn az emberért, nem az ember a szombatért. (Mát 9,36) 28Annak okáért az embernek Fia a szombatnak is ura. (Zsolt 98,2.3; Ésa 52,10; Mát 1,21) 3 1És ismét beméne a zsinagógába, és vala ott egy megszáradt kezű ember. 2És lesik vala őt, hogy meggyógyítja-é szombatnapon; hogy vádolhassák őt. (Márk 11,23) 3Akkor monda a megszáradt kezű embernek: Állj elő a középre. 4Azoknak pedig monda: Szabad-é szombatnapon jót vagy rosszat tenni? lelket menteni, vagy kioltani? De azok hallgatnak vala. (Ésa 8,14.15;Mát 12,24;13,54.57; Róm 9,33.1Pét;2,7.9) 5Ő pedig elnézvén őket haraggal, bánkódván szívök keménysége miatt, monda az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és meggyógyult a keze és éppé lőn, mint a másik. (Ján 11,33) 6Akkor a farizeusok kimenvén, a Heródes pártiakkal mindjárt tanácsot tartának ellene, hogy elveszítsék őt. (Mát 22,16) 7Jézus pedig elméne tanítványaival a tenger mellé; és nagy sokaság követé őt Galileából és Júdeából, 8És Jeruzsálemből és Idumeából és a Jordánon túlról; és a Tirus és a Sidon környékiek is, a mikor hallották, hogy miket mível vala, nagy sokasággal jövének ő hozzá. (Mát 4,25) 9És megmondá tanítványainak, hogy egy kis hajót tartsanak néki készen, a sokaság miatt, hogy ne szorongassák őt. (Mát 17,22.23; Luk 9,43-45) 10Mert sokakat meggyógyított, úgy hogy a kiknek valami bajuk volt, reá rohanának, hogy illethessék őt. (Mát 14,22-36; Ján 6,15-21) 11A tisztátalan lelkek is, mikor meglátták vala őt, leborulának előtte, és kiáltának, mondván: Te vagy az Istennek a Fia. (Luk 4,41) 12Ő pedig erősen fenyegeti vala őket, hogy őt ki ne jelentsék. (Mát 18,1-9; Luk 9,46-50) 13Azután felméne a hegyre, és magához szólítá, a kiket akar vala; és hozzá menének. (Máté 18,1; Luk 9,46;22,24) 14És választa tizenkettőt, hogy vele legyenek, és hogy kiküldje őket prédikálni, (Márk 10,44) 15És hatalmuk legyen a betegeket gyógyítani és az ördögöket kiűzni: (Márk 10,16) 16Simont, a kinek Péter nevet ada; (Márk 4,39) 17És Jakabot a Zebedeus fiát és Jánost a Jakab testvérét; és Boanerges nevet ada nékik, a mely azt teszi: mennydörgés fiai; (Luk 9,54) 18És Andrást és Filepet, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot az Alfeus fiát, Taddeust és a kananeai Simont, 19És Iskáriótes Júdást, a ki el is árulta őt. (Máté 12,30; Luk 9,50) 20Azután haza térének. És ismét egybegyűle a sokaság, annyira, hogy még nem is ehetének. (Mát 10,42) 21A mint az övéi ezt meghallák, eljövének, hogy megfogják őt; mert azt mondják vala, hogy magán kívül van. (Márk 5,27.28; Mát 14,36) 22Az írástudók pedig, a kik Jeruzsálemből jöttek vala le, azt mondák, hogy: Belzebúb van vele, és: Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket. (Mát 9,34;12,24-32; Luk 11,15-22) 23Ő pedig magához híván azokat, példázatokban monda nékik: Sátán miként tud Sátánt kiűzni? (Ésa 66,24) 24És ha egy ország önmagában meghasonlik, meg nem maradhat az az ország. (Csel 4,6;Márk 1,13.57.63.80) 25És ha egy ház önmagában meghasonlik, meg nem maradhat az a ház. (Márk,3 44.) 26És ha a Sátán önmaga ellen támadt és meghasonlott, nem maradhat meg, hanem vége van. (Máté 5,29) 27Nem rabolhatja el senki az erősnek kincseit, bemenvén annak házába, hanemha elébb az erőset megkötözi és azután rabolja ki annak házát. (Mát 12,29) 28Bizony mondom néktek, hogy minden bűn megbocsáttatik az emberek fiainak, még a káromlások is mind, a melyekkel káromlanak: (3Móz 2,13) 29De a ki a Szent Lélek ellen szól káromlást, nem nyer bocsánatot soha, hanem örök kárhozatra méltó; (Mát 12,31.32; Luk 12,10) 30Mivelhogy ezt mondják vala: Tisztátalan lélek van benne. (Márk,3 22.) 31És megérkezének az ő testvérei és az ő anyja, és kívül megállva, beküldének hozzá, hivatván őt. (2Móz 20,12;21,17) 32Körülötte pedig sokaság ül vala; és mondának néki: Ímé a te anyád és a te testvéreid ott künn keresnek téged. 33Ő pedig felele nékik, mondván: Ki az én anyám vagy kik az én testvéreim? (5Móz 24,1; Mát 5,31.32) 34Azután elnézvén köröskörül a körülötte ülőkön, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim. 35Mert a ki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nőtestvérem és az én anyám. (1Móz 1,27)

KNB SZIT STL BD RUF KG