Oktalan öndicsérete.

¹⁶Megismétlem: senki se tartson oktalannak. De ha mégis annak tartotok, fogadjatok el hát mint oktalant, hogy én is dicsekedhessem egy kissé. ¹⁷Amit most mondok, nem az Úr szerint mondom, hanem oktalanul, amennyiben ilyen dolgokkal dicsekszem. ¹⁸Mivel olyan sokan dicsekszenek test szerint, én is dicsekszem. ¹⁹Hiszen örömest eltűritek az oktalanokat, mert ti okosak vagytok. ²⁰Eltűritek, ha valaki titeket szolgaságra vet, ha kifoszt, ha kihasznál, ha fölétek kerekedik, ha arcul ver. ²¹Szégyenkezve vallom be, hogy mi ettől tartózkodtunk. De ha valaki dicsekedni mer – oktalanul mondom –, merek én is. ²²Zsidók ők? Én is az vagyok.
Izraeliták? Én is.
Ábrahám ivadékai? Én is. ²³Krisztus szolgái? Mint oktalan mondom: én még inkább. Többet fáradtam, börtönbe többször vetettek, módfelett sok verést kaptam, sokszor forogtam
halálveszélyben. ²⁴A zsidóktól ötször kaptam egy híján negyvenet, ²⁵háromszor megbotoztak, egyszer megköveztek,
háromszor szenvedtem hajótörést.
Egy nap s egy éjjel a nyílt tengeren hánykolódtam. ²⁶Sokat voltam vándorúton,
veszélyben forogtam folyóvizeken, veszélyben rablók miatt, veszélyben népem részéről, veszélyben a pogányok között. Veszélyben városokban, veszélyben a pusztán,
veszélyben a tengeren, veszélyben hamis testvérek között. ²⁷Fáradtam és kínlódtam, sokat virrasztottam,
éheztem és szomjaztam, gyakran böjtöltem,
fagyoskodtam és ruhátlan voltam. ²⁸Minden mástól eltekintve mindennapi zaklatásom: az összes egyház gondja rám nehezedik. ²⁹Ki gyönge, hogy én gyönge ne lennék?
Ki botránkozik meg, hogy én ne égnék? ³⁰Ha dicsekednem kell, gyöngeségemmel dicsekszem. ³¹Isten, Urunk Jézus (Krisztusnak) atyja, aki mindenkor áldott, tudja, hogy nem hazudom. ³²Damaszkuszban Aretász király helytartója őriztette a damaszkusziak városát, hogy elfogjon, ³³de az ablakból kosárban bocsátottak le a falon, s így menekültem ki kezéből.

KNB SZIT STL BD RUF KG