Találatok a szövegben 303 találat

Józsue könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 24 ¹⁵Ha nem akartok az Úrnak szolgálni, ma válasszatok, kinek akartok szolgálni: azoknak az isteneknek-e, akiknek atyáitok szolgáltak a folyón túl, vagy az amoriták isteneinek, akiknek most a földjét lakjátok. Én és házam, mi az Úrnak szolgálunk!” ¹⁴Most hát féljétek az Urat és szolgáljatok neki minden erőtökből és hűségesen. Távolítsátok el azokat az isteneket, amelyeknek atyáitok a folyón túl és Egyiptomban szolgáltak és szolgáljatok az Úrnak! ¹⁸Az Úr elűzött előlünk minden népet, így az amoritákat is, akik az országot lakták. Mi is az Úrnak akarunk hát szolgálni, ő a mi Istenünk!” ²¹A nép így válaszolt Józsuénak: „Nem, mi az Úrnak akarunk szolgálni!” ²⁴A nép azt válaszolta: „Az Úrnak, a mi Istenünknek szolgálunk, az ő szavára hallgatunk!”
• 3 ¹¹az Úrnak, az egész föld Urának ládája átkel előttetek a Jordánon. ¹³Mihelyt a papoknak a talpa, akik az Úrnak, az egész föld Urának ládáját viszik, a Jordán vizét éri, a Jordán vize kettéválik, a lefelé menő elfolyik, a felülről jövő egy tömeggé merevedik.”
• 6 ¹⁹Minden ezüstöt és minden aranyat, minden rézből és vasból készült edényt az Úrnak kell szentelni, kerüljenek az Úr kincstárába!”
• 7 ¹⁹Józsue így szólt Áchánhoz: „Fiam, adj dicsőséget az Úrnak, Izrael Istenének és hódolj neki! Valld meg, mit tettél, ne titkolj el semmit!”
• 8 ³⁰Akkoriban Józsue épített az Úrnak, Izrael Istenének Ebal hegyén egy oltárt, ³¹ahogy Mózes, az Isten szolgája megparancsolta Izrael fiainak, s amint írva van Mózes törvénykönyvében: vas nem érintette, faragatlan kövekből való oltárt. Ezen égőáldozatot mutattak be az Úrnak, s bemutatták a közösség áldozatát.
• 14 ¹⁴Így Hebron mind a mai napig a kenizita Jefunne fiának, Kalebnek örökrésze maradt, mert teljesítette az Úrnak, Izrael Istenének akaratát.
• 22 ⁹Akkor tehát visszatértek Ruben és Gád fiai Manassze törzse felével egyetemben. Silóban, Kánaán földjén elváltak Izrael fiaitól, hogy visszatérjenek Gileád földjére, ahol az Úrnak Mózes keze által adott parancsa szerint letelepedtek.

Krónikák II. könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 13 ¹¹Minden reggel és minden este bemutatják az Úrnak az égőáldozatokat, az illatáldozatokat és a tiszta asztalra kitett kenyerek rendjét. Nálunk van az arany mécstartó a mécseseivel együtt, amelyeket minden este meggyújtanak. Mi ugyanis megtartjuk az Úrnak, a mi Istenünknek törvényeit, ti azonban elhagytátok őt.
• 2 ³Én ugyanis templomot akarok építeni az Úr, az én Istenem nevének. Arra akarom szentelni, hogy illatáldozatot mutassanak be előtte, és állandóan áldozati kenyereket tegyenek ki eléje. Reggel és este, továbbá szombatonként és újhold alkalmával, valamint az Úrnak, a mi Istenünknek ünnepein égőáldozatot mutassanak be Izraelnek örök törvénye szerint. ¹¹Majd így folytatta: „Legyen áldott az Úr, Izrael Istene, aki az eget és a földet alkotta! Ő adott Dávidnak bölcs, tudós, okos és értelmes fiút, hogy az Úrnak templomot építsen, királyi udvara számára pedig palotát.
• 3 ¹Salamon hozzá is látott, hogy templomot építsen az Úrnak Jeruzsálemben, Morija hegyén, ahol az Úr megjelent atyjának, Dávidnak; azon a helyen, amelyet Dávid a jebuzita Ornan szérűjén kijelölt.
• 7 ⁴Azután a király és a nép vágóáldozatot mutatott be az Úrnak.
• 11 ¹⁶Utánuk Izrael többi törzséből is, akik elhatározták szívükben, hogy az Urat, Izrael Istenét keresik, Jeruzsálembe jártak, hogy áldozzanak az Úrnak, atyáik Istenének.
• 14 ¹²Aza és a vele levő nép egészen Geráig üldözte őket. Olyan sokan estek el a kusiták közül, hogy senki se maradt életben közülük, mert szétszóródtak az Úrnak és seregének színe előtt. Ezek pedig nagy zsákmányra tettek szert,
• 15 ¹¹Azon a napon hétszáz szarvasmarhát és hétezer juhot mutattak be az Úrnak véresáldozatul abból a zsákmányból, amelyet magukkal hoztak. ¹⁴Esküt is tettek az Úrnak emelt hangon, ujjongás, trombitaszó és harsonazengés közepette. ¹⁸Amit atyja, meg maga is az Úrnak szentelt: az aranyat, ezüstöt és az edényeket, bevitette az Isten házába.
• 17 ¹⁶továbbá Amazja, Zekri fia, aki önként az Úrnak szentelte magát, kétszázezer vitézzel.
• 18 ⁶„Menj, mert az Isten a király kezébe adja!” Jehosafát azonban közbevetette: „Nem volna itt inkább az Úrnak valamelyik prófétája, akit megkérdezhetnénk?”
• 20 ²⁶A negyedik napon aztán összegyűltek a Beraka-völgyben. Mivel ott adtak hálát az Úrnak, azért nevezik mind a mai napig azt a helyet Beraka völgyének.
• 23 ¹⁸Majd Jehojada az Úr temploma fölötti felügyeletet a papok és a leviták kezébe adta, akiket Dávid osztályokba sorolt az Úr templomának szolgálatára, hogy Mózes törvényének előírása szerint bemutassák az Úrnak az égőáldozatokat örömujjongás és ének kíséretében, ahogy Dávid elrendelte.
• 24 ⁹Aztán kihirdették Júdában és Jeruzsálemben, hogy hozzák be az Úrnak az adót, amelyet Mózes, az Isten szolgája állapított meg Izrael számára a pusztában. ¹⁸Erre ők elhagyták az Úrnak, atyáik Istenének templomát, bálványoknak és faragott képeknek szolgáltak. E bűneik miatt harag sújtotta Júdát és Jeruzsálemet.
• 25 ⁹Erre Amacja megkérdezte az Isten emberétől: „De mi lesz azzal a száz talentummal, amelyet az izraeli segédcsapatnak adtam?” Az Isten embere azt felelte neki: „Van annyi az Úrnak, hogy ennél többet is tud adni neked.”
• 26 ¹⁸Uzija király elé álltak és figyelmeztették: „Nem a te dolgod, hogy illatáldozatot mutass be az Úrnak, hanem a papoké, Áron fiaié, akik föl vannak szentelve az áldozatbemutatásra. Távozz a szentélyből, mert vétkeztél! Ezért az Úristentől nem jár neked megbecsülés.”
• 27 ⁶Így erősödött meg Jotam, mert állandóan az Úrnak, az ő Istenének színe előtt járt.
• 28 ⁹Volt ott akkor az Úrnak egy Oded nevű prófétája. Elébe sietett a Someron felé vonuló seregnek, és azt mondta nekik: „Nézzétek, az Úr, atyáitok Istene, megharagudott Júdára, azért kezetekbe adta őket. Ti azonban dühötökben olyan vérengzést vittetek végbe, hogy az az eget veri.
• 29 ⁵Így szólt hozzájuk: „Hallgassatok meg, leviták! Tartsatok most megszentelődést, és szenteljétek fel az Úrnak, atyáitok Istenének templomát! Távolítsatok el minden tisztátalanságot a szentélyből! ²⁷Aztán Hiszkija kiadta a parancsot, hogy mutassák be az égőáldozatokat az oltáron. Amikor megkezdődött az áldozat bemutatása, elkezdtek az Úrnak dicsérő éneket zengeni, trombitálni, és Dávidnak, Izrael királyának hangszerein játszani. ³¹Majd Hiszkija így kezdett beszélni: „Immár felavattátok kezeteket az Úrnak. Most hát gyertek, és mutassátok be a véres és dicsőítő áldozatokat az Úr házában!” Erre az egész sokaság véres, dicsőítő és égőáldozatokat hozott ajándékul az előírás szerint. ³²A sokaság által bemutatott áldozatok száma ez volt: hetven bika, száz kos és kétszáz bárány. Ezt mindig égőáldozatul az Úrnak szentelték.
• 30 ¹Hiszkija követséget küldött egész Izraelhez és Júdához. Azonkívül levelet írt Efraimhoz és Manasszéhoz, hogy jöjjenek el az Úr templomába, Jeruzsálembe, s készítsenek pászkát az Úrnak, Izrael Istenének. ⁵Határozatot hoztak tehát, hogy közhírré teszik egész Izraelben Beersebától Dánig: Jöjjenek el, s tartsanak pászkát Jeruzsálemben az Úrnak, Izrael Istenének. Sokan ugyanis nem az előírásnak megfelelően tartották meg. ⁸Ne keményítsétek meg hát nyakatokat, mint atyáitok! Béküljetek ki az Úrral és gyertek el a szent hegyére, amelyet örökre megszentelt! Szolgáljatok az Úrnak, a ti Isteneteknek, akkor elfordul tőletek izzó haragja. ¹⁷Mivel a sokaságban sokan voltak, akik nem szentelődtek meg, a leviták voltak kénytelenek levágni a pászkabárányt mindazok számára, akik nem voltak tiszták, hogy maguk ajánlják fel az Úrnak. ²²Hiszkija buzdító szavakat intézett az összes levitához, akik jó megértést tanúsítottak az Úr ügye iránt. Így tartották az ünnepet hét napon át. Közben közösségi áldozatokat vágtak és dicséreteket zengtek az Úrnak, atyáik Istenének.
• 31 ⁶Izrael és Júda fiai közül azok, akik Júda városaiban laktak, szintén megadták a tizedet a marhából és a juhból, meg a tizedet is azokból a fogadalmi ajándékokból, amelyeket az Úrnak, az ő Istenüknek szenteltek. Amikor meghozták, külön-külön halmokba rakták. ¹⁴Koré levita, Jimna fia, a keleti ajtónálló felügyelt azokra az adományokra, amelyeket önként ajánlottak fel az Istennek. Az ő dolga volt az Úrnak szánt adományok és a szent részek kiosztása.
• 32 ²³Ekkor sokan ajándékokat hoztak Jeruzsálembe az Úrnak, és drágaságokat Hiszkijának, Júda királyának. Ettől kezdve nagy híre lett az összes nemzet között.
• 33 ¹²Szorongattatásában az Úrnak, Istenének kegyelméért esedezett, mélységesen megalázkodott atyáinak Istene előtt. ¹⁶Újjáépíttette az Úr oltárát, aztán közösségi és hálaáldozatokat mutatott be rajta. Júdának is meghagyta, hogy az Úrnak, Izrael Istenének szolgáljon. ¹⁷Ám a nép még mindig a magaslatokon áldozott, de csak az Úrnak, az ő Istenének. ¹⁸Manassze egyéb dolgai, könyörgése az ő Istenéhez, meg a látóemberek szavai, akik az Úrnak, Izrael Istenének nevében szóltak hozzá, nos, ezek megvannak Izrael királyainak történetében.
• 34 ⁸Uralkodásának 18. esztendejében, miután megtisztította az országot és a templomot, elküldte Safánt, Acalja fiát, Maaszeját, a város parancsnokát, Joáchot, Joacház fiát, a jegyzőt, hogy javíttassák ki az Úrnak, az ő Istenének templomát.
• 35 ¹Majd Jozija pászka-ünnepet rendezett az Úrnak Jeruzsálemben. Az első hónap tizennegyedik napján le is vágták a húsvéti bárányt. ³A levitákat pedig, akik egész Izraelt szokták tanítani, és akiket az Úrnak szenteltek, felszólította: „A szent ládát helyezzétek el a templomban, amelyet Salamon, Dávid fia, Izrael királya épített. Többé nem kell a vállatokon hordoznotok. Most már szolgáljátok az Urat, a ti Isteneteket és az ő népét, Izraelt. ¹²Miután elkészítették az égőáldozatokat, átadták őket a nép családjaiból alakult csoportoknak, hogy felajánlják az Úrnak, ahogy meg van írva Mózes könyvében. Ugyanígy tettek a szarvasmarhákkal is.
• 36 ⁵Jojakim huszonöt éves volt, amikor a trónra lépett, és tizenegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Azt tette, ami gonosz az Úrnak, az ő Istenének szemében. ¹²Azt tette, ami gonosz az Úrnak, az ő Istenének szemében, és nem alázkodott meg Jeremiás próféta előtt sem, aki az Úr nevében szólt hozzá. ²¹Így teljesedett be az Úrnak Jeremiás próféta által mondott szava: Míg az ország le nem tölti szombatjait, elhagyatottságának egész ideje alatt kénytelen lesz szombatot tartani, míg le nem telik a hetven esztendő.

Kivonulás könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 10 ²⁶De állatainknak is velünk kell jönniük, egyetlen egy sem maradhat itt. Abból kell vennünk, hogy az Úrnak áldozzuk. Különben azt sem tudjuk, hogyan fejezzük ki hódolatunkat az Úrnak, amíg arra a helyre el nem érkezünk.” ¹¹Abból ugyan nem lesz semmi. Ti, férfiak elmehettek és áldozhattok az Úrnak, hiszen ez volt a kívánságotok.” Legott elkergették őket a fáraó elől. ²⁴Ekkor a fáraó hívatta Mózest, és így szólt hozzá: „Menjetek és áldozzatok az Úrnak. Csak juhaitok és szarvasmarháitok maradjanak itt, feleségeitek és gyermekeitek mehetnek veletek.” ²⁵Mózes ezt válaszolta: „Ha adsz állatokat a véres és égő áldozathoz, akkor azokat áldozzuk fel az Úrnak, a mi Istenünknek.
• 6 ¹²Mózes ezt válaszolta az Úrnak: „Nézd, Izrael fiai sem hallgattak rám, hogyan hallgatna rám a fáraó, hiszen ügyetlen vagyok a beszédben?” ³⁰Mózes így válaszolt az Úrnak: „Nézd, gyámoltalan vagyok a beszédben, hogyan hallgatna rám a fáraó?”
• 8 ⁴A fáraó hívatta Mózest és Áront, s így szólt hozzájuk: „Kérjétek az Urat, hogy vegye el a békákat rólam és népemről, én viszont elengedem a népet, hogy áldozatot mutasson be az Úrnak.” ²²Ám Mózes ellenkezett: „Ezt nem tehetjük. Mi olyan állatokat áldozunk fel az Úrnak, a mi Istenünknek, amelyeknek bemutatása az egyiptomiak szemében szörnyűség. Ha mi olyan áldozatot mutatnánk be, amelytől az egyiptomiak borzadnak, nemde, megköveznének bennünket? ²³Mi ki akarunk menni háromnapi járásra a pusztába, és ott bemutatni az áldozatot az Úrnak, a mi Istenünknek, amelyet követel tőlünk.” ²⁴A fáraó így válaszolt: „Elengedlek titeket, mutassátok be az áldozatot az Úrnak, Isteneteknek, de nem mehettek el messzire. Könyörögjetek értem is.” ²⁵Mózes ezt mondta: „Mihelyt eltávozom tőled, azonnal imádkozni fogok érted. Holnap megszabadul a fáraó, a szolgái és alattvalói a bögölyöktől. Csak még egyszer rá ne szedje a fáraó a népet olyképpen, hogy nem engedi el áldozatot bemutatni az Úrnak.”
• 9 ²⁷A fáraó hívatta Mózest és Áront, s ezt mondta nekik: „Most már elismerem, hogy vétkeztem: az Úrnak van igaza, én és népem gonoszságot követtünk el.
• 12 ²⁷akkor így feleljetek: Ez a húsvéti áldozat az Úrnak, aki Egyiptomban elhaladt Izrael fiainak háza mellett, amikor lesújtott az egyiptomiakra, és a mi házainkat megkímélte.” Erre a nép meghajolt és leborult.
• 13 ¹²akkor majd szenteld mindazt az Úrnak, ami az anyja méhét megnyitja. Az állatok elsőszülöttei közül is a hímnemű az Úré. ¹⁵Mert amikor a fáraó makacsul ellenállt, és nem bocsátott el bennünket, az Úr megölt minden elsőszülöttet Egyiptomban, az emberekét is, az állatokét is. Azért szentelem az Úrnak mind, ami anyja méhét megnyitja, ha az hímnemű. Ezért váltom meg fiaim közül is az elsőszülöttet.
• 15 ¹Akkor Mózes Izrael fiaival együtt ezt az éneket énekelte az Úrnak: Magasztalom az Urat, mert dicsőség övezi, a lovat és a lovast a tengerbe vetette.
• 19 ⁸Az egész nép egy szívvel válaszolt: „Mindent megteszünk, amit az Úr parancsol.” Mózes megvitte az Úrnak a nép feleletét. ⁹Ezután az Úr így szólt Mózeshez: „Sűrű felhőben jövök hozzád, hogy a nép hallja, amikor veled beszélek, s így mindenkor higgyen neked.” Mózes elmondta az Úrnak a nép feleletét. ²³Mózes ezt felelte az Úrnak: „A nép nem mehet fel a Sínai-hegyre, hiszen te magad figyelmeztettél bennünket: határold körül a hegyet és jelentsd ki szentnek.”
• 20 ¹⁰A hetedik nap azonban az Úrnak, a te Istenednek a pihenő napja, ezért semmiféle munkát nem szabad végezned, sem neked, sem fiadnak, sem lányodnak, sem szolgádnak, sem szolgálólányodnak, sem állatodnak, sem a kapuidon belül tartózkodó idegennek.
• 23 ¹⁷Évenként háromszor jelenjen meg minden férfi az Úrnak, az Istennek színe előtt. ²⁵Az Úrnak, a ti Isteneteknek adjátok meg a köteles tiszteletet. Akkor megáldom kenyeredet és vizedet, s távol tartom tőled a betegségeket.
• 24 ⁵Azután megbízott fiatal izraelitákat, hogy égőáldozatot mutassanak be, és fiatal bikákat ajánljanak fel az Úrnak közösségi áldozatul.
• 29 ²⁴add mindezt Áronnak és fiainak a kezébe, hogy lengetéssel felajánlják az Úrnak. ²⁵Ezután vedd vissza a kezükből és égesd el az égőáldozat oltárán, a megbékélés illatául az Úrnak. Az Úr tiszteletére elköltött eledel az. ²⁶Vedd ezután a beiktatási áldozatra szánt kos szegyét és lengetéssel ajánld fel az Úrnak. Ez a te részed lesz. ²⁸Ezek Áronnak és fiainak járnak, mint Izrael fiaitól kapott örök járandóság. Ez ugyanis lengetéssel felajánlott áldozat, s azt Izrael fiainak közösségi áldozatából le kell adni, mint az Úrnak járó részt. ⁴²Mint állandó égőáldozatot kell ezt nemzedékről nemzedékre bemutatni az Úrnak a bizonyság sátorának bejáratánál, ahol veled találkozom, hogy szóljak hozzád.
• 30 ¹²„Amikor majd az összeírásnál számba veszed Izrael fiait, mindenki adjon az Úrnak váltságdíjat életéért, hogy az összeírásnál ne érje csapás őket. ¹⁴Akire az összeírás vonatkozik, vagyis húsz évtől fölfelé, annak meg kell fizetnie a fejadót az Úrnak. ¹⁵A gazdagnak nem kell többet, a szegénynek nem kell kevesebbet adnia, mint fél sékelt, amikor az Úrnak járó fejadót, mint az életért járó váltságdíjat fizetik. ³⁷Ez a fűszerkeverék legyen az Úrnak készített szent dolog és hasonló keveréket ne állítsatok elő.
• 31 ¹⁵Hat napig dolgozzatok, de a hetedik nap, a szombat, a pihenés napja, az Úrnak van szentelve. Mindenkit, aki szombaton dolgozik, halállal kell büntetni.
• 35 ²hat napon át dolgozhatunk, a hetedik nap azonban legyen szent, legyen ünnepnap, a teljes nyugalom napja, legyen az Úrnak szentelve. Aki ezen a napon dolgozik, halállal kell büntetni. ⁵Ajánljatok fel javaitokból az Úrnak. Akit ösztönöz a szíve, ilyen adományokat hozzon: aranyat, ezüstöt, bronzot, ²¹Azután visszajöttek mindazok, akiket a szívük erre indított, s áldozatos lélekkel hozták adományaikat az Úrnak a találkozás sátorának elkészítéséhez, a benne végbemenő szolgálathoz és a szent ruhákhoz. ²²Jöttek a férfiak és nők, mind, akiket a szívük erre indított, s hoztak karpereceket, fülbevalókat, gyűrűket, nyakláncokat és mindenféle arany ékszert, mindenki úgy, ahogy arany fogadalmi ajándékot ígért az Úrnak. ²⁴Mások ezüst és bronz fogadalmi ajándékot hoztak az Úrnak, ismét mások, akiknek akácfájuk volt, azt hozták oda. ²⁹Minden férfi és nő, akit a szíve arra indított, hogy segítsen megvalósítani, amit az Úr Mózes által parancsolt, hozzájárult valamivel. Izrael fiai úgy adták ezt, mint önkéntes adományt az Úrnak.

Leviták könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 2 ¹¹Bármilyen áldozatot mutattok be az Úrnak, egy se készüljön kovásszal, mivel soha nem égethettek el kovászt vagy mézet eledelül az Úrnak. ¹Ha valaki ételáldozatot mutat be az Úrnak, adománya álljon lisztlángból, amelyre olajat önt és tömjént tesz. ⁸Olyan ételáldozatot hozz az Úrnak, amely így készült. Add át a papnak, ő pedig vigye az oltárra. ¹²Ezeket csak mint zsengeáldozatot ajánlhatjátok fel az Úrnak, de megbékélés illatául ne kerüljenek az oltárra. ¹⁴Ha első termésből hozol áldozatot az Úrnak, akkor tűzön megpörkölt kalász vagy megőrölt búzából készült kenyér alakjában hozd el zsengeáldozatul.
• 22 ²²Vakot, törött lábút, megsebzettet, fekélyest, rühöst, sömöröst nem áldozhattok fel az Úrnak, és nem égethetitek el az oltáron az Úrnak. ³Ezt mondd nekik: Ha valaki utódaitok közül bármelyik nemzedékben tisztátalan állapotban közeledik a szent áldozatokhoz, amelyet Izrael fiai az Úrnak felajánlanak, az az ember vesszen el színem elől. Én vagyok az Úr. ¹⁵Ne tegyétek közönségessé Izrael fiainak adományait, amelyeket az Úrnak felajánlanak. ¹⁸„Szólj Áronhoz, a fiaihoz és Izrael egész népéhez és mondd meg nekik: Ha Izrael fiai közül valaki, vagy pedig egy idegen, áldozatot mutat be, akár fogadalmi, akár olyan önkéntes adományt, amelyet az Úrnak be szoktak mutatni égőáldozatul, ²⁴Szétzúzott, összenyomott, kiszakított vagy kivágott heréjű állatot sem áldozhattok fel az Úrnak. Földeteken ne is tegyétek ilyenné az állatot, ²⁷„Az újszülött borjú, bárány vagy kecske hét napig maradjon az anyjával. A nyolcadik naptól kezdve már alkalmas rá, hogy áldozatul bemutassák az Úrnak. ²⁹Ha hálaáldozatot mutattok be az Úrnak, úgy végezzétek, hogy kedves legyen:
• 23 ¹⁸A kenyéren kívül mutassatok be az Úrnak hét hibátlan egyéves bárányt, egy bikát és két kost égőáldozatul, a hozzá tartozó étel­ és italáldozattal együtt, mint a megbékélés illatában elköltött eledelt az Úrnak. ³⁶Hét napon át mutassatok be áldozatot az Úrnak. A nyolcadik napon tartsatok szent összejövetelt, és mutassatok be áldozatot az Úrnak. Az összejövetel napján ne végezzetek semmiféle szolgai munkát. ³⁸az Úrnak szombatján, az Úrnak hozott ajándékokon, a fogadalmi és önkéntes adományokon kívül. ⁸Hét napon át mutassatok be áldozatot az Úrnak. A hetedik nap is a szent összejövetel napja, ne végezzetek semmiféle szolgai munkát.” ¹¹Ő felajánlja az Úrnak a bemutatás szertartásával, hogy kedvessé tegyen titeket. A pap a szombat utáni napon mutassa be az áldozatot, ¹²s a bemutatás napján ajánljatok fel az Úrnak égőáldozatul egy egyéves hibátlan bárányt, ¹⁶Számoljatok ötven napot a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassátok be az Úrnak az új kenyér áldozatát. ¹⁷Hozzatok a lakásotokból kenyeret az Úrnak szánt áldozathoz, két új kenyeret, amelyet két tized efa kovászos lisztlángból sütöttek. ²⁰A pap végezze el vele a felajánlás mozdulatát az Úr előtt éppúgy, mint a kenyér zsengéjével. A két bárány mint az Úrnak adott szent dolog jusson a papnak. ²⁵Ne végezzetek semmiféle szolgai munkát, és mutassatok be áldozatot az Úrnak.” ²⁷„Ennek a hónapnak a tizedik napja az engesztelés napja. Tartsatok rajta szent összejövetelt. Böjtöljetek, és mutassatok be áldozatot az Úrnak. ³⁷Ezek az Úr ünnepei, amelyeken össze kell hívnotok Izrael fiait. A szent összejövetel alkalmával áldozatot kell bemutatni az Úrnak: égőáldozatot, ételáldozatot, közösségi áldozatot és italáldozatot, mindegyik napnak a saját szertartása szerint, ³⁹A hetedik hónap tizenötödik napján, amikor már betakarítottátok a föld termését, üljetek hétnapos ünnepet az Úrnak. Az első és a nyolcadik napon legyen teljes nyugalom.
• 27 ⁹Ha azokról az állatokról van szó, amelyeket föl lehet áldozni az Úrnak, minden állat szent dologgá válik, ha az Úrnak adják. ²„Szólj Izrael fiaihoz és közöld velük: Ha valaki teljesíteni akarja fogadalmát, amelyet egy személy értékéig tett az Úrnak, ¹¹Ha tisztátalan állatról van szó, amelyet nem lehet az Úrnak felajánlani, bármilyen is, hozzák el a paphoz, ¹⁴Ha valaki házát szenteli az Úrnak, a pap becsülje föl, hogy sokat, vagy keveset ér-e. A pap véleményét el kell fogadni. ¹⁶Ha valaki a birtokából egy darab földet az Úrnak szentel, az értékelést a termés hozama szerint kell megejteni, 50 ezüstsékelt számítva egy köböl árpáért. ¹⁷Ha a jubileumi évben szentelik a földet az Úrnak, akkor az előbbi módon kell fölbecsülni, ²¹A jubileumi évben a vevő köteles lemondani róla, mivel olyan dolog lett, amelyet az Úrnak szenteltek, olyan, mint az átokesküvel szentté tett szántóföld, s a papság tulajdonába megy át. ²²Ha olyan szántóföldet szentel az Úrnak, amelyet vásárolt, s nem őseitől örökölt, ²³akkor a pap a jubileumi esztendőig hátralevő évek szerint számítsa ki az árát, ő meg fizesse ki az összeget még aznap, mint az Úrnak fogadott szent dolgot. ²⁸Amit az ember átokesküvel az Úrnak szentel, azt nem szabad eladni vagy visszaváltani, akár ember, akár állat vagy öröklött szántóföld. Minden átokesküvel felajánlott dolog nagyon szent, és az Úré. ³⁰A föld minden tizede: mind a szántóföld terméséből, mind a fák gyümölcséből az Urat illeti; az Úrnak szentelt dolog. ³²A szarvasmarha és a juh, kecske tizedelésében minden tizediket az Úrnak kell szentelni, ahogy átmegy a pásztor botja alatt.
• 1 ²„Szólj Izrael fiaihoz és add tudtukra: Ha valaki közületek áldozatot mutat be az Úrnak, áldozatul hozhattok szarvasmarhát vagy juhot, kecskét. ³Aki szarvasmarhát mutat be égőáldozatul, hibátlan hímet ajánljon fel. A megnyilatkozás sátorának bejárata előtt áldozza fel, hogy kedves legyen az Úrnak. ¹¹Az oltár északi oldalán áldozza fel az Úrnak. Áron fiai, a papok, öntsék rá a vérét körös-körül az oltárra.
• 3 ¹Aki közösségi áldozatot mutat be, és szarvasmarhát ajánl fel, az hibátlan hímet vagy nőstényt áldozzon fel az Úrnak. ³Az áldozat egy részét ajánlja fel, mint az Úrnak szánt eledelt: a hájat, amely a belek fölött van, ⁶Ha valaki a nyájból áldoz fel közösségi áldozatul az Úrnak, hibátlan hímet vagy nőstényt ajánljon fel. ⁷Ha bárányt mutat be, ajánlja fel az Úrnak. ⁹Ebből a közösségi áldozatból ajánlja fel a hájat, mint az Úrnak szánt eledelt: a keresztcsontnál levágott egész farkat, a beleket borító hájat a belek felett lévő hájat, ¹¹A pap égesse el ezt az egész részt az oltáron, mint az Úrnak szánt áldozati eledelt. ¹²Ha kecskét hoz áldozatul, ajánlja fel az Úrnak, ¹⁴Azután ezeket ajánlja fel az Úrnak szánt égőáldozati eledelül: a beleket borító hájat, a belek fölött levő egész hájat,
• 4 ³Ha a fölkent pap vétkezik, s ezzel a népet is bűnbe viszi, ajánljon fel az Úrnak az elkövetett bűnért egy bikát, egy hibátlan szarvasmarhát áldozatul a bűnért. ²²Abban az esetben, ha egy elöljáró vétkezik, és nem szándékosan olyan dolgot tesz, amit tilt az Úrnak, az ő Istenének parancsa, s így felelősséget von magára ²³(vagy utólag rájön bűnére), akkor hozzon egy hibátlan kecskebakot áldozati ajándékul az Úrnak. ²⁴Tegye kezét a kecskebak fejére, és áldozza fel azon a helyen, ahol az égőáldozatot szokták bemutatni az Úrnak. A bűnért való áldozat ez: ³¹Válassza ki az egész hájat, mint ahogy a közösségi áldozat bemutatásakor kiválasztják a hájat, és a pap égesse el az oltáron az Úrnak a megbékélés illatául. A pap így végezze el az ember fölött az engesztelés szertartását, s akkor az bocsánatot nyer. ³⁵Válassza ki az összes hájat, mint ahogy a közösségi áldozatra szánt bárányét kiválasztják, a pap pedig égesse el ezeket a darabokat az oltáron, mint az Úrnak szánt eledelt. A pap így végezze el az ember fölött az engesztelés szertartását az elkövetett bűnért, s akkor az bocsánatot nyer.
• 5 ⁶hozzon az Úrnak jóvátételi áldozatul az elkövetett bűnért egy nőstényt a nyájból (juhot vagy kecskét) engesztelő áldozatul, a pap pedig végezze el fölötte az engesztelés szertartását, és az megszabadítja őt a bűntől. ⁷Ha nem áll módjában juhot, kecskét venni, vigyen az Úrnak az elkövetett bűnért jóvátételi áldozatul két gerlét vagy két galambot. Az egyiket bűnért való áldozatul, a másikat égőáldozatul. ¹²Adja át a papnak, az meg vegyen belőle egy tele marékkal emlékeztetőül, és égesse el az oltáron, mint az Úrnak szánt eledelt. Ez a bűnért való áldozat. ¹⁵„Ha valaki csalást követ el, és meggondolatlanul vét azáltal, hogy túlteszi magát az Úr szent jogain, az vigyen az Úrnak jóvátételi áldozatul egy hibátlan kost a nyájból, amely a szentély sékelmértékében két ezüstsékelt ér. ²⁵Azután ajánljon fel az Úrnak jóvátételi áldozatul egy hibátlan kost a nyájból; ezt becsüljék fel a papnak lefizetett érték szerint mint jóvátételi áldozatot.
• 6 ⁸azután vegyen egy marékkal a lisztlángból (az olajból, és fogja a hozzá tett tömjént), s miután elégette az oltáron az emlékeztető részt, mint a megbékélés illatát az Úrnak, ¹⁴Serpenyőben, olajjal kell elkészíteni, és összekeverve felajánlani; az ételáldozatot megsütve, feldarabolva kell feláldozni az Úrnak a megbékélés illatául. ¹⁸„Mondd meg Áronnak és fiainak; a bűnért való áldozatnak ez a szertartása: Az áldozati állatot ott ajánlják fel az Úrnak, ahol az égőáldozatot bemutatják. Ez nagyon szent dolog.
• 7 ⁵A pap égesse el ezeket a darabokat az oltáron, mint az Úrnak készített eledelt. Ez jóvátételi áldozat: ¹¹Az Úrnak felajánlott közösségi áldozatnak ez a szertartása: ¹⁴Minden ételáldozati adományból fel kell ajánlani egy darabot az Úrnak járandóság címén, s az legyen a papé, aki a közösségi áldozatnak a vérét vette. ²⁰aki azonban tisztátalan, és mégis eszik az Úrnak közösségi áldozatul felajánlott áldozatnak a húsából, azt ki kell irtani népéből. ²¹Ha valaki tisztátalanságot érint, akár emberét, akár állatét, akár bármilyen tisztátalan dolgot, és utána eszik az Úrnak közösségi áldozatul felajánlott áldozatnak a húsából, azt ki kell irtani népéből.” ²⁵Aki mégis megeszi annak az állatnak a zsírját, amelyet az Úrnak eledelül feláldoztak, azt ki kell irtani népéből. ²⁹„Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: Aki közösségi áldozatot ajánl fel az Úrnak, az hozza el az áldozat egy részét. ³⁰Saját kezével hozza el az Úrnak szánt eledelt, azaz a szegyhez tapadó hájat. Hozza el a szegyet is, és lengetéssel ajánlja fel az Úr előtt. ³⁵Ez volt Áronnak és fiainak a része az Úr számára készült áldozatból azon a napon, amelyen bemutatták az Úrnak mint az ő papjai. ³⁸Ezt parancsolta az Úr Mózesnek a Sínai-hegyen azon a napon, amelyen elrendelte a sínai pusztában, hogy Izrael fiai mutassák be áldozataikat az Úrnak.
• 8 ²¹Vízben megmosta a belső részeket és a lábakat, s elégette az oltáron az egész kost. Ez a megbékélés illatának égőáldozata volt, az Úrnak szánt eledel, ahogy az Úr megparancsolta Mózesnek. ²⁷Az egészet Áronnak és fiainak kezébe adta, és elvégezte az Úrnak való bemutatás mozdulatát. ²⁸Újra visszavette kezükből, és elégette az oltáron égőáldozatul. Ez volt a beiktatásnak a megbékélés illatával bemutatott áldozata, az Úrnak szánt eledel. ²⁹Majd vette a szegyet, és elvégezte a bemutatást az Úrnak. Ez a rész a beiktatás áldozatából Mózesnek jutott, ahogy az Úr Mózesnek meghagyta.
• 9 ⁴azután egy bikát és egy kost, közösségi áldozatul bemutatni az Úrnak, s végül egy olajjal készített ételáldozatot. Ma az Úr megjelenik nektek.” ²¹A szegyet és a jobb lapockát mint részesedést bemutatta az Úrnak, ahogy az Úr meghagyta Mózesnek.
• 10 ¹²Mózes ezt mondta Áronnak és életben maradt fiainak, Eleazárnak és Itamárnak: „Fogjátok az ételáldozatot, amely megmaradt az Úrnak szánt eledelből, s egyétek meg belőle a kovásztalanokat, az oltár oldalánál, mert nagyon szent dolgok. ¹³A többit is szent helyen fogyasszátok el. Részesedéstek ez, a tied és fiaidé, az Úrnak szánt eledelből. Ezt a parancsot kaptam. ¹⁵A lapockát és a szegyet az égőáldozatra szánt hájjal együtt kell idehozni, fel kell ajánlani az Úrnak, s utána legyen a tied és fiaidé. Örök törvény ez, az Úr rendelkezett így.” ¹⁹Áron ezt felelte Mózesnek: „Nézd, ma bemutatták a bűnért való áldozatot és az égőáldozatot, mégis ilyen dolog történt velem. Ha ma ettem volna a bűnért való áldozatból, tetszett volna az az Úrnak?”
• 14 ¹²Azután vegye az egyik bárányt, és áldozza fel jóvátételi áldozatul a pint olajjal együtt. Végezze el velük az Úrnak való bemutatás mozdulatát is. ²⁴A pap vegye el a jóvátételi áldozatra szánt bárányt és a pint olajat, s végezze el vele az Úrnak való bemutatás szertartását.
• 16 ¹Az Úr így szólt Mózeshez Áron két fiának halála után, akik szabálytalan áldozatot mutattak be az Úrnak. ⁸Vessen sorsot a két bakra, az egyik sorsot az Úrnak szánva, a másikat Azazelnek. ⁹Áron áldozza fel azt a bakot, amely a sorsoláskor az Úrnak jutott, és mutassa be bűnért való áldozatul.
• 17 ⁵Izrael fiai tehát hozzák el a papnak az Úr számára a megnyilatkozás sátorának bejáratához áldozatukat, amelyet a mezőn akarnak bemutatni, és így csináljanak belőle közösségi áldozatot az Úrnak. ⁶A pap öntse a vért az Úr oltárára, amely a megnyilatkozás sátorának bejárata előtt áll, a hájat meg égesse el a megbékélés illatául az Úrnak. ⁹hogy elhozná a megnyilatkozás sátorának bejáratához, és az Úrnak felajánlaná, az ilyen embert ki kell irtani nemzetségéből.
• 19 ⁵Ha közösségi áldozatot mutattok be az Úrnak, úgy ajánljátok fel, hogy kedves legyen. ²¹Az ilyen ember vigyen az Úrnak a megnyilatkozás sátorának bejáratához jóvátételi áldozatot. Egy kos legyen az áldozat. ²⁴A negyedik évben minden gyümölcsét szenteljétek az Úrnak hálaadó ünneppel.
• 20 ²⁶Szenteljétek magatokat nekem, az Úrnak: én szent vagyok, és kiválasztottalak titeket az összes nép közül, hogy az enyéim legyetek.
• 24 ⁷Mindegyik sorra tégy tiszta tömjént. Ez emlékezetül felajánlott eledel lesz, étel az Úrnak.
• 25 ²„Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: Ha majd elérkeztek arra a földre, amelyet adok nektek, a föld tartson szombatot az Úrnak.

Számok könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 18 ²⁸Így adjatok ti is ajándékot az Úrnak minden tizedből, amelyet Izrael fiaitól kaptok, amit felajánlotok belőle ajándékul az Úrnak, Áronnak adjátok oda, a papnak. ¹²Az olaj, a must és a gabona elsejét és javát, amit felajánlanak az Úrnak, (szintén) neked adom. ¹³Legyen a tied mindenből az első termés, ami terem országukban, s amit Izrael fiai elhoznak az Úrnak; mindenki, aki tiszta családodban, ehet belőle. ¹⁵A tied minden élőlény, ami elsőként nyitja meg az anyaméhet, s amelyet felajánlanak az Úrnak, ember, s állat egyaránt, de meg kell engedned, hogy az emberek kiválthassák elsőszülöttüket, s a tisztátalan állatnak is váltasd ki elsőszülöttét. ¹⁷Ugyanakkor a tehenek, juhok és kecskék elsőszülötteit ne engedd megváltani, ezek szentek; vérüket hintsd az oltárra, hájukat égesd el kellemes illatú égőáldozatul az Úrnak. ¹⁹Tehát minden szent adományt, amelyet Izrael fiai felajánlanak az Úrnak, neked adok, s veled a fiaidnak és a leányaidnak, minden időre téged megillető osztályrészül. Ez örökre fennmaradó osztályrészed az Úr előtt, neked, s veled együtt utódaidnak.” ²⁴Mert a tizedet adom örökrészül Lévi fiainak, amit Izrael fiai az Úrnak ajándékul felajánlanak; ezért rendeltem el nekik: ne legyen örökrészük Izrael fiai körében.” ²⁶„Szólj Lévi fiaihoz, és mondd meg nekik: Amikor megkapjátok Izrael fiaitól a tizedet, akkor adjatok belőle ajándékot az Úrnak, a tized tizedét. ²⁹Minden osztályrészetekül jutó adományból adjatok ajándékot az Úrnak, mégpedig a legjavából, belőle együttvéve lerovandó szent adományként.
• 25 ⁴S azt mondta az Úr Mózesnek: „Gyűjtsd ide a nép vezetőit mind, s nyársaltasd fel őket fényes nappal az Úrnak, hogy lecsillapodjék az Úrnak Izrael ellen fölgerjedt iszonyú haragja!”
• 3 ⁴Nadab és Abihu azonban meghaltak az Úr színe előtt, amikor a Sínai pusztában méltatlan tűzáldozatot mutattak be az Úrnak. Fiaik nem voltak, ezért Eleazár és Itamár látták el a papi szolgálatot, atyjuk, Áron felügyeletével.
• 4 ³⁷Ezek voltak a Kehát nemzetségeiből számba vettek, mind, akiknek a megnyilatkozás sátora körül szolgálatot kellett teljesíteniük, akiket Mózes és Áron az Úrnak Mózes közvetítésével adott parancsára számba vettek. ⁴⁵Ezek voltak a Merári nemzetségeiből kiválasztottak, akiket Mózes és Áron az Úrnak Mózes közvetítésével adott parancsára kiválasztottak. ⁴⁹Az Úrnak Mózes közvetítésével adott parancsára mindegyiküket a megszabott teendő és vinnivaló mellé állították; beosztották őket, ahogy az Úr Mózesnek megparancsolta.
• 5 ⁸Ha azonban (ez maga már nem él és) közeli rokona sincs, akinek a tartozást meg lehetne fizetni, akkor az Úrnak járó jóvátétel legyen a papé, kivéve az áldozatra szánt kost, amivel az (ti. a pap) megtisztítja (a bűnöst).
• 6 ²„Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: Ha valaki, akár férfi, akár nő le akarja tenni a nazireusok külön fogadalmát, hogy egészen az Úrnak szentelje magát, ⁵Fogadalma egész tartama alatt nem szabad borotvának érnie a fejét, amíg le nem jár az idő, ameddig az Úrnak szentelte magát – legyen szent, s növessze haját hosszúra. ⁶Azokon a napokon, amelyeknek idejére az Úrnak szentelte magát, nem szabad halotthoz odamennie. ⁸Fogadalma idejének minden napján az Úrnak van szentelve. ¹²Fogadalma idejének minden napját ajánlja föl újra az Úrnak, s jóvátételi áldozatul mutasson be egy egyesztendős bárányt. A korábbi napok azonban nem számítanak, mert fogadalma tisztátalanná vált.” ¹⁴és áldozati ajándékul vigyen az Úrnak egyesztendős hibátlan bárányt égőáldozatul, egy hibátlan jerkét engesztelésül, s egy hibátlan kost a közösség áldozatául, ¹⁷A kost a közösség áldozatául mutassa be az Úrnak a kosár kovásztalannal együtt, majd étel­ és italáldozatát is mutassa be a pap. ²¹Ez az Istennek szenteltre vonatkozó törvény, aki fogadalmat tesz, áldozati ajándéka tekintetében, amelyet fölszentelésekor be kell mutatnia az Úrnak, eltekintve attól, amit egyébként még fel akar ajánlani. Közvetlenül azután, hogy fogadalma, amelyet letesz, elhangzik, a fogadalmára vonatkozó törvény szerint kell eljárnia.
• 7 ³Hat fedett szekeret és tizenkét marhát hoztak áldozati ajándékul az Úrnak, minden két vezérre esett egy szekér és mindegyikükre egy marha. Odavitték a hajlék elé.
• 8 ¹¹S most Áron ajánlja fel Lévi fiait az Úrnak Izrael fiainak ajándékaként szertartás keretében, hogy alkalmassá váljanak az Úr szolgálatára. ¹²A leviták tegyék kezüket a bikák fejére, te meg mutasd be az egyiket engesztelő, a másikat égőáldozatul az Úrnak, hogy a leviták megszabaduljanak bűneiktől. ¹³Ezután állítsd Áron és fia elé a levitákat, ajánld fel őket az Úrnak szertartással, ²¹Lévi fiai engedték, hogy bűneiktől megtisztítsák őket, s kimosták ruhájukat. Áron adományként felajánlotta őket az Úrnak, majd elvégezte értük az engesztelés szertartását, hogy megtisztuljanak.
• 9 ⁷és ezt mondták ezek az emberek: „Haláleset miatt tisztátalanná váltunk. De miért rövidülnénk meg azért, mert az arra kijelölt napon nem ajánlhatjuk fel áldozati ajándékainkat az Úrnak Izrael fiainak sorában?” ¹³Azt ellenben, aki tiszta, s nincs úton, mégis elmulasztja a húsvétot megtartani, az ilyen személyt ki kell irtani a közösségből, mivel nem a kijelölt időben mutatja be áldozati adományát az Úrnak; az ilyennek lakolnia kell bűnéért. ¹⁴S ha egy idegen megszáll nálatok, s meg akarja a húsvétot az Úrnak tartani, pontosan úgy járjon el, ahogy a húsvétra vonatkozó törvény és szabály előírja. Egy és ugyanazon törvény vonatkozik rátok, az idegenre éppúgy, mint a közületek valóra.” ²³Az Úr parancsára táboroztak, s az Úr parancsára keltek útra. Az Úrnak Mózes közvetítésével adott parancsára követték az Úr útmutatásait.
• 11 ¹S a nép fennhangon panaszolta az Úrnak, hogy rosszul megy a sora. Ennek hallatára az Úr haragra gerjedt: kiütött közöttük az Úr tüze, s pusztítást okozott a tábor peremén.
• 15 ³s égőáldozatot akartok bemutatni az Úrnak, vagy nagy vagy kis állatból véres áldozatot, fogadalom teljesítésére, önkéntes adományként vagy ünnepi áldozat gyanánt, hogy kellemes illatul szálljon fel az Úrhoz, ⁴az, aki áldozati adományt ajánl fel az Úrnak, hozzon ételáldozatnak egytized (efa) lisztlángot egy negyed hin olajjal meghintve. ⁷italáldozat céljára meg egyharmad hin bort; így hozol kellemes illatú áldozatot az Úrnak. ⁸Ha ellenben egy fiatal marhát ajánlasz fel égő­ vagy véres áldozatul fogadalom teljesítésére vagy a közösség áldozataképpen az Úrnak, ¹⁰és egy fél hin bort italáldozatnak, ez lesz kellemes illatú égőáldozat az Úrnak. ¹³Minden e népből való alkalmazkodjék ilyenképpen ezekhez az előírásokhoz, ha kellemes illatú égőáldozatot akar bemutatni az Úrnak. ¹⁴S ha idegen tartózkodik köztetek, vagy a nemzedékek során körötökben él valaki és kellemes illatú égőáldozatot hoz az Úrnak, amint ti teszitek, úgy tegyen ő is. ¹⁹amikor esztek a föld kenyeréből, adjatok az Úrnak ajándékot. ²¹Kemencéitek első cipóiból hozzatok ajándékot az Úrnak nemzedékről nemzedékre. ²⁴akkor feltéve, hogy a közösség tévedésből követett el valamit, mutasson be az egész közösség egy fiatal bikát kellemes illatú égőáldozatul az Úrnak a hozzátartozó étel­ és italáldozaton kívül – pontosan az előírás szerint –, továbbá egy kecskét engesztelő áldozatul; ²⁵ezzel a pap oldozza fel Izrael fiainak egész közösségét. Így bocsánatot nyernek, mivel csak tévedés történt, s mert tévedésükért áldozati ajándékaikat égőáldozatul, s az Úr előtt engesztelő áldozatul bemutatják az Úrnak.
• 21 ²Erre Izrael fogadalmat tett az Úrnak, e szavakkal: „Ha kezembe adod ezt a népet, betöltöm rajta az átkot és a városain is.”
• 22 ¹⁸De Bileám ezt a választ adta Balak követeinek: „Ha annyi ezüstöt és aranyat ad is Balak, amennyi a házába fér, akkor sem szeghetem meg az Úrnak, Istenemnek a parancsát sem kis, sem nagy dologban.
• 28 ³Hirdesd ki nekik! Ez az égőáldozat, amelyet be kell az Úrnak mutatnotok. ⁶Ez az állandó égőáldozat, ahogy már a Sínai-hegyen bemutatták az Úrnak kellemes illatú égőáldozatul. ⁷Az ehhez hozzátartozó italáldozat egynegyed hin bárányonként; a boráldozatot a szentélyben ajánld fel az Úrnak. ⁸A második bárányt estefelé áldozd fel. S vele ugyanazt az ételáldozatot mutasd be a hozzá tartozó italáldozattal, mint reggel – kellemes illatú égőáldozatul az Úrnak. ¹¹Hónapjaitok első napján két fiatal bikát, egy kost és hét hibátlan, egyesztendős bárányt kell égőáldozatul bemutatnotok az Úrnak, ¹³s minden bárányhoz is egytized, olajjal meghintett lisztlángot ételáldozatul – kellemes illatú égőáldozatul, tűzáldozatul az Úrnak –, ¹⁵Ezenkívül egy kecskebakot is fel kell áldozni engesztelő áldozatul az Úrnak, a szokásos égőáldozaton és a hozzá tartozó italáldozaton kívül. ¹⁹S égőáldozatul, tűzáldozatul ajánljatok fel az Úrnak: két fiatal bikát, egy kost és hét egyéves, hibátlan bárányt – csak hibátlant lehet –, ²⁴Ezt az áldozatot mutassátok be mind a hét napon kellemes illatú égőáldozatul az Úrnak; a szokásos égőáldozaton, s a vele együttjáró italáldozaton kívül kell ezt bemutatnotok. ²⁶Ugyanígy az első termés napján, amikor is ételáldozatot mutattok be az új kenyérből az Úrnak, azaz a hetek ünnepén is gyűljetek egybe a szentélynél; semmiféle szolgai munkát ne végezzetek. ²⁷S kellemes illatú égőáldozatul mutassatok be az Úrnak: két fiatal bikát, egy kost és hét egyesztendős bárányt – csak hibátlant szabad –,
• 29 ²Kellemes illatú égőáldozatul mutassatok be az Úrnak egy fiatal bikát, egy kost és hét egyesztendős bárányt, ⁶az újhold napi égőáldozaton és a hozzá tartozó ételáldozaton, valamint a szokásos égőáldozaton és a hozzá tartozó ételáldozaton, végül az előírt italáldozaton kívül a rájuk vonatkozó rendelkezések szerint, kellemes illatú égőáldozatul az Úrnak. ⁸Mutassatok be az Úrnak kellemes illatú égőáldozatul egy fiatal bikát, egy kost és hét egyesztendős bárányt – hibátlanok legyenek –, ¹³És égőáldozatul, kellemes illatú tűzáldozatul mutassatok be az Úrnak tizenhárom fiatal bikát, két kost és tizennégy egyesztendős bárányt – hibátlannak kell lenniük –, ³⁶Égőáldozatul, az Úrnak kellemes illatú tűzáldozatul mutassatok be egy bikát, egy kost és hét egyesztendős hibátlan bárányt, ³⁹Ezt kell ünnepeiteken áldozatul bemutatnotok az Úrnak fogadalmi vagy önként vállalt égő­, étel­, ital­ és közösségi áldozatok bemutatásán kívül.”
• 30 ³Ha valaki fogadalmat tesz az Úrnak, vagy esküvel megtartóztatásra kötelezi magát, ne szegje meg a szavát; pontosan úgy tegyen, amint mondta.
• 31 ²⁸A hadba vonult harcostól kérj ajándékot az Úrnak (adják oda) minden ötszázadik emberből, baromból, szamárból, juhból, kecskéből egyaránt. ²⁹A nekik jutó részből vedd el, s add át Eleazár papnak, mint az Úrnak felajánlott adományt. ³⁹30 500 szamár – belőle ajándék az Úrnak 61 –, ⁴⁰és 16 000 ember – közülük az Úrnak ajándékképpen 32 lélek. ⁵⁰Ezért ajándékul hozzuk az Úrnak, hogy az Úr előtt tisztává váljunk, amit arany ékszerben zsákmányoltunk: karpereceket, karkötőket, gyűrűket, fülbevalókat és nyakláncokat.” ⁵²Az arany, amit az ezredek és századok parancsnokai ajándékul átadtak az Úrnak, összesen 16 750 sékelt tett ki.

Második Törvénykönyv (Szent István Társulati Biblia)

• 27 ⁶faragatlan kövekből építs oltárt az Úrnak, a te Istenednek. Azon ajánld fel az Úrnak, a te Istenednek az égőáldozatot, ⁵Építs ott egy oltárt is az Úrnak, a te Istenednek, olyan kövekből, amelyeket vasszerszám nem munkált meg;
• 4 ²⁵Eljön az idő, amikor majd gyermekeitek lesznek és gyermekeiteknek is gyermekei, s már rég otthonosak lesztek az országban. Ha akkor arra vetemednétek, hogy valaminek az alakjában istenszobrot csináljatok magatoknak, amit az Úr, a te Istened megtiltott, s így olyat tesztek, ami visszatetsző az Úrnak, a te Istenednek a szemében és haragra ingerlitek.
• 5 ¹¹Az Úrnak, a te Istenednek hiába ne vedd a nevét! Mert az Úr nem hagyja büntetlenül azt, aki káromolja nevét. ²⁵Mégis, miért haljunk meg? Ez a hatalmas tűz elemészt minket! Ha még tovább hallgatjuk az Úrnak, a mi Istenünknek szavát, meghalunk.
• 8 ⁶Tartsd meg tehát az Úrnak, a te Istenednek parancsait: járj az ő útjain és féld!
• 10 ¹²S most, Izrael, mit kíván tőled az Úr, a te Istened? Csak azt, hogy Uradat, Istenedet féld, az Ő útjain járj, szeresd, és az Úrnak, a te Istenednek szíved, lelked mélyéből szolgálj,
• 11 ²Magatok éltétek át, nem fiaitok; ők nem tapasztalták meg és nem élték át – okulásul – az Úrnak, a ti Isteneteknek nagyságát, kezének erejét és kinyújtott karját.
• 13 ⁶Az ilyen prófétának vagy álomlátónak pedig meg kell halnia, mert lázadást hirdet az Úr, a te Istened ellen, aki kihozott Egyiptom földjéről és kiszabadított a szolgaság házából, s le akar téríteni arról az útról, amelyen az Úrnak, a te Istenednek a parancsára járnod kell. Irtsd ki, ami gonosz, körödből! ¹⁷aztán mindent, amit zsákmányolsz, hordj össze a piacon, s a várost mindazzal együtt, amit zsákmányoltál benne, égesd el, áldozatul az Úrnak, a te Istenednek. Maradjon örökre romhalmaz, nem szabad újjáépíteni!
• 14 ²¹Elhullott állatot ne egyetek. De a városodban lakó idegennek odaadhatod, ő megeheti, vagy add el egy teljesen idegennek. Mert az Úrnak, a te Istenednek szent népe vagy. A gödölyét ne főzd meg anyja tejében.
• 15 ¹⁹Tehened és juhod minden hím elsőszülöttét szenteld az Úrnak, a te Istenednek. Tehened elsőszülöttével ne dolgozz, juhod elsőszülöttét pedig ne nyírd meg. ²¹Ha azonban valami hibája volna, sánta vagy vak, vagy valami más baja van, nem szabad az Úrnak, a te Istenednek feláldoznod.
• 16 ²Húsvétra áldozz marhát és juhot az Úrnak, a te Istenednek azon a helyen, amelyet az Úr, a te Istened kiválaszt majd neve hajlékául.
• 17 ¹Az Úrnak, a te Istenednek ne áldozz fel olyan marhát vagy juhot, amelyiknek valamilyen hibája vagy valamiféle baja van, mert az utálat tárgya az Úr, a te Istened szemében. ²Ha akad valaki körödben valamelyik városban azok közül, amelyeket az Úr, a te Istened ad neked, akár férfi, akár nő, aki olyat tesz, ami az Úrnak, a te Istenednek tetszése ellenére van, ¹²Ha valaki mégis olyan önhitt volna, hogy a papra, aki ott az Úrnak, a te Istenednek a szolgálatában áll, vagy a bíróra nem hallgatna, az ilyen embernek meg kell hallnia: Távolítsd el a gonoszságot Izraelből,
• 18 ¹A Lévi fiai közül való papok, Lévi egész törzse, ne kapjanak részt és örökséget Izraellel: az Úrnak felajánlott áldozatokból, s a nekik járó adományokból éljenek. ¹⁶Pontosan ezt kívántad az Úrtól, a te Istenedtől a Hóreben, egybegyűlésetek napján, amikor azt mondtad: „Nem hallgatom tovább az Úrnak, az én Istenemnek hangját, s nem nézem tovább ezt a hatalmas tüzet, nehogy meghaljak!”
• 23 ²²Ha fogadalmat teszel az Úrnak, a te Istenednek, ne késlekedj teljesíteni. Mert az Úr, a te Istened szigorúan beköveteli, s bűn nehezedik rád. ²⁴De ha egyszer ajkadra jött, tartsd meg és teljesítsd fogadalmadat, amelyet szabadon tettél az Úrnak, a te Istenednek, tulajdon száddal.
• 26 ³Menj oda a paphoz, aki akkor épp ellátja a szolgálatot, s mondd neki: „Kijelentem ma az Úrnak, az én Istenemnek, hogy megérkeztem arra a földre, amelyet az Úr esküvel ígért atyáinknak!” ¹⁹Akkor minden más népnek fölébe emel, tiszteletben, hírnévben és dicsőségben, és az Úrnak, a te Istenednek szentelt nép leszel, amint megmondta.
• 28 ⁴⁷Mivel nem szolgáltál az Úrnak, a te Istenednek örömmel és jószívvel a bőségben, ⁶³Azelőtt az Úrnak abban telt öröme, hogy jót tegyen veletek és megsokasítson benneteket, most azonban abban leli örömét, hogy elpusztítson és megsemmisítsen. Kiirtanak arról a földről, amelyre érkezel, hogy birtokba vedd.
• 29 ²⁴Akkor majd ezt felelik nekik: Mert nem törődtek az Úrnak, atyáik Istenének szövetségével, amelyet akkor kötött velük, amikor kivezette őket Egyiptom földjéről,
• 30 ⁹S az Úr, a te Istened bőséget ad kezednek minden munkájában, méhed gyümölcsében, jószágod ivadékában és földed termésében. Mert az Úrnak öröme telik benned, a te javadra, ahogyan örömét lelte atyáidban,
• 32 ⁶Ezzel fizettek az Úrnak, te ostoba és balga nép? Hát nem atyád és teremtőd? Hűséges Isten, ment minden álnokságtól, létet adott neked és életben tart! ⁹Mert az Úrnak a népe lett a része, Jákob jutott neki örökségül.
• 33 ¹²Benjaminról ezt mondta: „Az Úrnak kedveltje, éljen biztonságban minden időben! A magasságbeli legyen oltalmazója, lakjék az ő hegyei között!”

Sámuel I. könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 1 ²⁸Ezért én is átengedem (fiamat) az Úrnak, egész életére átengedem az Úrnak.” És ott leborultak az Úr előtt. ¹¹Fogadalmat tett, és így szólt: „Seregek Ura, ha tekintetbe veszed szolgálód nyomorúságát és megemlékezel rólam, ha nem feledkezel meg szolgálódról, hanem megajándékozol egy fiúval, akkor az Úrnak szentelem, olló ne érje fejét.” ²¹Amikor Elkana egész családjával újra fölment, hogy az Úrnak az évi áldozatot bemutassa és teljesítse fogadalmát,
• 14 ³⁵Saul akkor oltárt emelt az Úrnak. Ez volt az első oltár, amit Saul az Úrnak emelt.
• 2 ²⁰Ilyenkor Éli áldást adott Elkanának és feleségének e szavakkal: „Ajándékozzon neked az Úr ettől az asszonytól más fiút kárpótlásul ahelyett, akit átengedett az Úrnak.” Aztán visszatértek otthonukba.
• 6 ¹⁴Mihelyt a szekér a Bet-Semesbe való Józsue szántóföldjéhez ért, megállt. Volt ott egy nagy kő. Felaprították hát a szekér farészeit és bemutatták a teheneket az Úrnak égőáldozatul. ¹⁵A leviták leemelték az Úr ládáját a mellette levő ládikával együtt, amelyben az aranyholmik voltak, és a kőre állították. Bet-Semes lakói meg égőáldozatot és véres áldozatot mutattak be azon a napon az Úrnak. ¹⁷Ezek voltak az aranydaganatok, amelyeket a filiszteusok jóvátételül adtak az Úrnak: egy Asdódért, egy Gázáért, egy Askelonért, egy Gátért és egy Ekronért. ²⁰Bet-Semes lakói föltették a kérdést: „Ki méltó rá, hogy az Úrnak, a szent Istennek színe előtt álljon? Kihez menjen tovább tőlünk?”
• 7 ⁴Izrael fiai tehát eltávolították a Baálokat és Asztartéket, és csak az Úrnak szolgáltak. ⁹Sámuel fogott egy szopós bárányt, és mindenestül bemutatta az Úrnak égőáldozatul. És Sámuel könyörgött Izraelért az Úrhoz, és az Úr meghallgatta. ¹⁷Aztán visszatért Rámába, mivel ott volt a háza, és ott ült törvényt Izrael fölött. S oltárt is épített az Úrnak.
• 12 ¹⁵De ha nem engedelmeskedtek az Úrnak, lázadoztok parancsai ellen, akkor az Úr keze rátok s királyotokra nehezedik. ²²Mert fönséges nevéért az Úr nem taszítja el népét, hisz úgy tetszett az Úrnak, hogy a tulajdon népévé tegyen benneteket.
• 13 ¹³Erre Sámuel ezt mondta Saulnak: „Ostobaságot csináltál! Ha teljesítetted volna az Úrnak, Istenednek parancsát, amelyet adott neked, az Úr is fenntartotta volna uralmadat Izrael fölött örök időkre.
• 15 ¹⁵„Az amalekitáktól hozták el – válaszolta Saul –, mert a nép megkímélte a kecskék, juhok és a marhák javát, hogy feláldozza az Úrnak, a te Istenednek. A többin betöltöttük az átkot.” ¹⁹Miért nem engedelmeskedtél az Úrnak? Miért estél neki a zsákmánynak, s miért tettél olyat, ami az Úr szemében visszatetsző?” ²⁰„Engedelmeskedtem az Úrnak – válaszolta Saul Sámuelnek –, hiszen hadat vezettem, ahova az Úr küldött. Igaz, Agagot, az amalekiták királyát magammal hoztam, de az amalekitákon betöltöttem az átkot. ²¹De hát a nép vett a zsákmányból magának kecskét, juhot meg marhát, a legjavából, bár be kellett volna rajta tölteni az átkot, hogy Gilgalban feláldozza az Úrnak, a te Istenednek.”
• 16 ²„Hogy mehetnék – felelte Sámuel –, hiszen ha Saul hírét veszi, megöl.” Az Úr azonban ezt mondta: „Vigyél magaddal egy üszőt, és mondd: Azért jöttem, hogy áldozatot mutassak be az Úrnak.
• 17 ⁴⁷És tudja meg ez az egész sereg, hogy az Úrnak nincs szüksége kardra és lándzsára ahhoz, hogy győzelmet adjon. Mert az Úr dönti el a csatát, és a kezünkre ad benneteket.”
• 19 ⁹De Sault hatalmába kerítette az Úrnak egy rossz szelleme; amikor a házában ült, lándzsát tartva a kezében, Dávid meg pengette a hárfát,

Krónikák I. könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 16 ²⁸Adjátok meg tehát, népek, az Úrnak, adjátok meg az Úrnak a dicséretet és a hódolatot. ⁸Adjatok hálát az Úrnak, dicsérjétek a nevét, hirdessétek tetteit a népek között. ³⁴Adjatok hálát az Úrnak, mivel jó, mivel szeretete örökre megmarad.
• 11 ¹⁴ők a földdarab közepébe álltak, feltartóztatták őket, és megverték a filiszteusokat. Így szereztek nagy győzelmet az Úrnak. ¹⁸Ők hárman áttörtek a filiszteusok táborán, vizet merítettek a Betlehem kapujánál levő kútból, és elvitték Dávidnak. Dávid azonban nem akarta meginni, hanem kiöntötte áldozatul az Úrnak,
• 15 ¹²Így szólt hozzájuk: „Ti vagytok a leviták családfői. Szentelődjetek meg és szenteljétek meg testvéreiteket, és hozzátok ide az Úrnak, Izrael Istenének a ládáját, arra a helyre, amelyet készítettem. ¹⁴Erre a papok és leviták megszentelődtek, hogy felhozzák az Úrnak, Izrael Istenének ládáját.
• 18 ¹¹Dávid király ezeket is az Úrnak ajánlotta fel azzal az ezüsttel és arannyal, amelyet a népektől zsákmányolt: Edomtól, Moábtól, az ammonitáktól, a filiszteusoktól és Amalektől.
• 21 ¹⁸Az Úr angyala azt mondta Gádnak: „Jelentsd Dávidnak, menjen fel, és a jebuzita Ornan szérűjénél emeljen oltárt az Úrnak.” ²²Dávid így szólt Ornanhoz: „Engedd át nekem a szérűd telkét, hogy oltárt emeljek rajta az Úrnak. Teljes értékben kifizetem, hogy elforduljon a népről a csapás.” ²⁴Dávid így válaszolt Ornannak: „Nem úgy, hanem megveszem teljes árban. Nem akarok olyat adni az Úrnak, ami a tied, s olyan áldozatot bemutatni, ami nekem semmibe se kerül.” ²⁶Ekkor Dávid oltárt emelt ott az Úrnak, s égő­ és közösségi áldozatot mutatott be. Az Úrhoz folyamodott, s ő válaszolt: tűz szállt le az égből az égőáldozat oltárára.
• 22 ¹Ekkor mondta Dávid: „Ez az Úrnak, az Istennek a háza és ez Izrael számára az égőáldozat oltára.” ⁵Dávid így gondolkozott: A fiam, Salamon, fiatal és gyenge, a háznak azonban, amelyet az Úrnak építünk, egészen nagynak kell lennie, hogy dicsőséget és hírnevet szerezzen minden nép előtt. Ezért előkészületeket kell tennem. Dávid halála előtt valóban megtette az előkészületeket, ⁶azután hívatta a fiát, Salamont és megparancsolta neki, hogy építsen házat az Úrnak, Izrael Istenének. ¹¹Nos hát, fiam, legyen veled az Úr, sikerüljön házat építened az Úrnak, a te Istenednek, ahogy előre megmondta rólad. ¹²Az Úr adjon neked bölcsességet és okosságot, és nyilvánítsa ki neked Izraelre vonatkozó akaratát. Te pedig tartsd meg az Úrnak, a te Istenednek a törvényét. ¹⁹Most tehát egész szívvel és lélekkel keressétek az Urat, a ti Isteneteket. Rajta, építsetek szentélyt Istennek, az Úrnak, hogy a szövetség ládáját és az Isten szent dolgait bevigyétek abba a házba, amelyet az Úr nevének építtek.”
• 23 ¹³Amram fiai: Áron és Mózes. Áront kiválasztották, hogy a szent dolgokat megszentelje. Neki és fiainak kellett mindenkor bemutatniuk az illatáldozatot az Úrnak, őt szolgálni és nevét áldani.
• 25 ³Jedutun részéről: Jedutun fiai: Gedaljahu, Ceri, Jesajahu, Simi, Hasabjahu és Mattitjahu, hatan, atyjuknak, Jedutunnak a vezetésével, aki citerán játszott hála­ és dicsőítő éneket az Úrnak.
• 28 ⁸Most tehát egész Izrael előtt, amely lát minket, Isten gyülekezete előtt, Istenünk előtt, aki hall minket, keressétek és tartsátok meg az Úrnak, a ti Isteneteknek a parancsait, hogy birtokolhassátok ezt a szép országot, s azt örökségként mindörökre átadhassátok fiaitoknak.
• 29 ¹Dávid ezután így beszélt az összes egybegyűltekhez: „A fiam, Salamon, az egyetlen, akit az Úr kiválasztott, még fiatal és gyenge. A vállalkozás azonban nagy, mert ez a palota nem embereknek készül, hanem az Úrnak. ⁵arany­ és ezüstedényekre és mindenféle művészi munkára. Ki kötelezi el még magát közületek, hogy bármilyen aranyat, ezüstöt vagy mesterek keze által készített ékszert felajánljon az Úrnak?” ⁹Az önkéntes felajánlás örömmel töltötte el a népet, mivel őszinte szívvel adták az Úrnak. Dávid király is nagy örömet érzett. ²¹Izrael fiai véresáldozatokat hoztak az Úrnak, és másnap égőáldozatot mutattak be: ezer szarvasmarhát, ezer kost, ezer bárányt, megfelelő italáldozatot és egyéb áldozatot Izraelért.

Ezdrás könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 3 ⁵Az állandó égőáldozaton kívül mutattak be áldozatot az újhold napjain, az Úrnak szentelt minden ünnepen, s akkor is, ha valaki önkéntes áldozatot akart bemutatni az Úrnak. ³Az oltárt a régi helyén építették föl, és bár elfogta őket a föld népeitől a félelem, ott mutatták be az Úrnak az égőáldozatot, az égőáldozatot reggel és este. ⁶A hetedik hónap első napjától kezdve mutattak be az Úrnak égőáldozatot, bár az Úr templomának alapkövét még nem rakták le. ¹¹Dicsőítő és hálaénekeket zengtek az Úrnak, „mert jó, és szeretete örökké tart Izrael iránt.” Az egész nép örömujjongásban tört ki, és magasztalták az Urat, mivel lerakták az Úr templomának alapját.
• 1 ¹Cirusznak, a perzsák királyának első évében – hogy az Úrnak Jeremiás által hallatott szava beteljesedjék –, az Úr fölébresztette Cirusznak, a perzsák királyának lelkét, így kihirdette – írásban is – egész birodalmában: ³Aki közületek népéhez tartozik, azzal legyen vele az Istene! Menjen föl Jeruzsálembe, amely Júdeában van, s építse fel az Úrnak, Izrael Istenének házát. Ez az Isten Jeruzsálemben lakik. ⁵Júda és Benjamin családjainak vezetői, a papok és a leviták, vagyis azok, akiknek lelkét Isten arra ösztönözte, elindultak, hogy fölépítsék a Jeruzsálemben lakó Úrnak a házát.
• 4 ¹Amikor Júda és Benjamin ellenségei megtudták, hogy a fogságból hazatértek, s templomot építenek az Úrnak, Izrael Istenének, ³Zerubbábel, Jesua és a többi izraelita családfő így válaszolt: „Nem illik, hogy veletek építsünk házat Istenünknek. Egyedül építünk majd az Úrnak, Izrael Istenének, amint meghagyta nekünk Cirusz, a perzsák királya.”
• 7 ⁶ez az Ezdrás feljött Babilonból. Írástudó ember volt, s járatos Mózes törvényében, amelyet az Úr, Izrael Istene adott. Mivel az Úrnak, Istenének keze volt vele, a király minden kívánságát teljesítette.
• 8 ²⁸Így szóltam hozzájuk: „Ti az Úr szentjei vagytok, s szentek ezek az edények is: ez az ezüst és az arany önkéntes adomány az Úrnak, atyáitok Istenének. ³⁵Ebben az időben a száműzöttek, akik visszatértek a fogságból, égőáldozatot mutattak be Izrael Istenének: tizenkét bikát egész Izraelért, kilencvenhat kost, hetvenhét bárányt, tizenkét kecskebakot – mindezt égőáldozatul az Úrnak.

Zsoltárok könyve (Szent István Társulati Biblia)

• 29 ¹(Dávid zsoltára.) Adjátok meg az Úrnak, Isten gyermekei, adjátok meg az Úrnak a tiszteletet és a hatalmat! ²Adjátok meg az Úrnak a nevét megillető dicsőséget, és szent udvarában imádjátok az Urat!
• 96 ¹Énekeljetek új éneket az Úrnak, minden föld zengjen dalt az Úrnak! ⁷Adjatok az Úrnak, népek törzsei, adjatok az Úrnak tiszteletet és hatalmat! ²Énekeljetek az Úrnak és áldjátok nevét, naponként hirdessétek üdvösségét! ⁸Adjátok meg az Úrnak neve tiszteletét! Ígérjetek áldozatot és hozzátok színe elé,
• 2 ¹¹Szolgáljatok az Úrnak félelemmel,
• 7 ¹(Dávid gyászéneke, amelyet az Úrnak énekelt a benjaminita Kus felett.)
• 13 ⁶hiszen irgalmasságodban bizakodtam, Uram. Segítséged legyen öröme szívemnek, hogy énekeljek az Úrnak, aki jót tett velem.
• 18 ¹(A karvezetőnek – Dávidnak, az Úr szolgájának zsoltára. Ennek az éneknek szavait az Úrnak énekelte, miután az Úr kimentette ellenségeinek és Saulnak a kezéből.)
• 27 ⁶Ezért magasra emelhetem fejem, ellenségeim fölé, akik körülvesznek. Hajlékában dicsőítő áldozatot mutatok be, hangszeren játszva énekelek az Úrnak.
• 33 ³Énekeljetek új dalt az Úrnak, daloljatok neki szép öröméneket zengve! ¹⁸De nézd, az Úrnak szeme az igazakon nyugszik, azokon, akik bíznak kegyelmében,
• 37 ⁵Ajánld utadat az Úrnak, remélj benne, s ő irányít majd. ¹⁸Az igazak életére gondja van az Úrnak, örökségük megmarad örökre.
• 49 ⁸Hiszen önmagát senki meg nem válthatja, senki sem fizethet az Úrnak váltságdíjat.
• 68 ⁵Énekeljetek az Úrnak, zengjetek nevének dicséretet, készítsétek neki az utat, amely átvezet a felhők fölött! Örüljetek az Úrban, ujjongjatok színe előtt! ³³föld birodalmai, énekeljetek Istennek! Zengjetek dicséretet az Úrnak,
• 76 ¹²Tegyetek fogadalmat az Úrnak és váltsátok valóra! Mindnyájan, akik körös-körül vagytok, hozzatok ajándékot a Félelmetesnek!
• 95 ¹Gyertek, zengjünk dalt az Úrnak, ujjongjatok üdvünk sziklája előtt!
• 98 ¹(Zsoltár) Zengjetek új éneket az Úrnak, mert csodálatra méltó, amit művelt. Jobbja kivívta a győzelmet, igen, szent karja győzelmet szerzett.
• 100 ¹(Hálaadó zsoltár.) Ujjongjatok az Úrnak, országok, mind,
• 102 ¹(Egy szenvedő imája, aki nyomorúságában elpanaszolja baját az Úrnak.) ¹⁹Jegyezzék fel ezt a jövő nemzedéknek, és egy újjáéledt nép zeng majd dicséretet az Úrnak. ²³ha majd összegyűlnek ott a népek, és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.
• 104 ³¹Dicsőség legyen az Úrnak mindörökké, örüljön az Úr műveinek! ³³Egész életemben az Úrnak énekelek, zsoltárokkal dicsérem, amíg csak vagyok.
• 107 ⁸Köszönjék meg az Úrnak minden kegyelmét és csodáit, amelyeket az emberek fiaiért tett! ¹⁵Köszönjék meg az Úrnak minden kegyelmét és csodáit, amelyeket az emberek fiaiért tett! ²¹Köszönjék meg az Úrnak minden kegyelmét, és csodáit, amelyeket az emberek fiaiért tett! ³¹Köszönjék meg az Úrnak minden kegyelmét és csodáit, amelyeket az emberek fiaiért tett!
• 113 ¹(Alleluja!) Magasztaljátok, ti szolgái az Úrnak, magasztaljátok az Úr nevét!
• 116 ¹²Mivel viszonozzam az Úrnak, ami jót tett velem? ¹⁴[Amit az Úrnak ígértem, feláldozom, egész népének színe előtt.] ¹⁸Amit az Úrnak ígértem, feláldozom egész népének színe előtt.
• 118 ¹(Alleluja!) Adjatok hálát az Úrnak, mert jó: irgalma örökké tart. ¹⁹Tárjátok ki nekem az igazság kapuit, bemegyek, hogy hálát adjak az Úrnak. ²⁹Adjatok hálát az Úrnak, mert jó: irgalma örökké tart.
• 132 ²Hogy esküdött meg az Úrnak, hogyan tett ígéretet Jákob Erősének: ⁵amíg helyet nem találok az Úrnak, hajlékot Jákob Erősének.”
• 147 ⁷Énekeljetek az Úrnak és adjatok neki hálát! Játsszatok hárfán Istenünknek, ¹¹Azok tetszenek az Úrnak, akik félik őt, akik bíznak jóságában és kegyelmében.
• 149 ¹(Alleluja!) Énekeljetek az Úrnak új éneket, dicsérete zengjen a szentek közösségében!