Keresés a Bibliában

KNB SZIT STL BD RUF KG

1. fejezet

Pál, Krisztus Jézus rabszolgája, apostol meghívás révén, kiválasztott Isten evangéliumáért – amelyet prófétái által a szent iratokban előre megígért, >>

2. fejezet

Ezért nincs mentséged, te ítélkező ember, mert amikor más fölött ítélkezel, magadat ítéled el, hiszen magad is ugyanazt cselekszed, miközben ítélkezel! Tudjuk, hogy Isten ítélete igazságos azokkal, akik ilyeneket cselekszenek. >>

3. fejezet

Akkor hát mi a zsidó előnye, és mi a körülmetélés haszna? Minden szempontból sok. Először is, Isten igéi rájuk lettek bízva. >>

4. fejezet

Mit mondjunk hát, mit ért el Ábrahám, test szerinti ősatyánk? Ha Ábrahám cselekedetek alapján igazult meg, akkor van mivel dicsekednie. De nem Isten előtt. >>

5. fejezet

Minthogy a hit révén megigazultunk, békében vagyunk Istennel a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Általa kaptunk a hitben szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben szilárdan állunk, és dicsekszünk azzal a reménnyel, hogy részesülünk Isten dicsőségében. >>

6. fejezet

Mit mondjunk tehát? Maradjunk meg a bűnben, hogy sokasodjék a kegyelem? Szó sincs róla! Mi, akik meghaltunk a bűnnek, hogyan élhetnénk még benne? >>

7. fejezet

Nem tudjátok, testvérek – a Törvény ismerőihez szólok –, hogy a Törvény addig uralkodik az emberen, amíg él? A férjes asszonyt például, amíg él a férje, a Törvény hozzá köti; de ha férje meghal, fel van mentve a Törvény hatálya alól, amely a férjéhez kötötte. >>

8. fejezet

Nincs tehát most már semmiféle ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban vannak. Ugyanis az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől. >>

9. fejezet

Igazat mondok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem tanúskodik mellettem a Szentlélekben: nagy az én szomorúságom, és nem szűnik a fájdalom szívemben. >>

10. fejezet

Testvérek, szívem vágya és Istenhez forduló imám értük van, hogy üdvözüljenek. Tanúskodom mellettük, hogy Isten iránti buzgóság van bennük, de nem a helyes ismeret szerint. >>

11. fejezet

Azt kérdem tehát: elvetette Isten az ő népét? Szó sincs róla! Hiszen én is izraelita vagyok, Ábrahám utódai közül, Benjámin törzséből. Isten nem vetette el a népét, amelyet előre ismert. Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, amikor Istenhez fordul Izrael ellen: >>

12. fejezet

Tehát Isten irgalmára kérlek titeket, testvérek, ajánljátok testeteket élő, szent és kedves áldozatul Istennek. Ez a hozzátok illő istentisztelet. Ne igazodjatok e világhoz, hanem alakuljatok át értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi a jó, a neki tetsző és a tökéletes! >>

13. fejezet

Minden ember engedelmeskedjék a fölöttes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől; ami hatalom pedig van, az Istentől rendeltetett! Aki tehát ellene szegül a hatalomnak, Isten rendelése ellen lázad. A lázadók pedig ítéletet vonnak magukra. >>

14. fejezet

A hitben erőtlent fogadjátok el anélkül, hogy meggyőződésével vitába szállnátok! Az egyik azt hiszi, hogy mindent ehet, az erőtlen meg csak zöldségfélét eszik. >>

15. fejezet

Nekünk, erőseknek kötelességünk, hogy az erőtlenek gyöngeségeit hordozzuk, és ne a magunk tetszését keressük. Mindegyikünk keresse felebarátja tetszését annak javára és épülésére! >>

16. fejezet

Ajánlom nektek nővérünket, Phébét, aki a kenkreai egyház szolgája: fogadjátok őt az Úrban a szentekhez méltóan, és legyetek a segítségére, bármilyen ügyben lenne szüksége rátok, mert ő is sokaknak pártfogója lett – nekem is. >>

Mt - Mk - Lk - Jn - ApCsel - Róm - 1Kor - 2Kor - Gal - Ef - Fil - Kol - 1Tessz - 2Tessz - 1Tim - 2Tim - Tit - Filem - Zsid - Jak - 1Pt - 2Pt - 1Jn - 2Jn - 3Jn - Júd - Jel