A pogánymisszió kezdetei.

Kornéliusz látomása.

10 ¹Cezáreában élt akkor egy Kornéliusz nevű férfi, az itáliainak nevezett zászlóalj századosa. ²Jámbor és istenfélő ember volt egész házanépével együtt. Sok alamizsnát osztott ki a nép között, és állandóan imádkozott Istenhez. ³Egyszer a nap kilencedik órájában egy látomásban tisztán látta, hogy az Isten angyala belép hozzá és megszólítja: „Kornéliusz!” ⁴Ő rátekintett és megrémülve kérdezte: „Mi az, Uram?” Az így szólt: „Imádságaid és alamizsnád fölszálltak Isten színe elé s ő megemlékezett róluk. ⁵Azért most küldj néhány embert Joppéba, és hívasd ide Simont, akit más néven Péternek hívnak. ⁶Ez egy bizonyos Simon tímárnak a tengerparton fekvő házában vendégeskedik. (Ő majd megmondja neked mi tévő légy.)” ⁷A hírhozó angyal távozása után magához hívatott két cselédet és egy parancsnoksága alatt álló istenfélő katonát. ⁸Mindent elbeszélt nekik s aztán elküldte a őket Joppéba.

Péter joppéi látomása.

⁹Másnap, mikor ezek úton voltak és már közeledtek a városhoz, Péter körülbelül a hatodik óra felé fölment a tetőre imádkozni. ¹⁰Közben megéhezett s enni szeretett volna. Mialatt ennivalót készítettek számára, elragadtatásba esett. ¹¹Látta, hogy megnyílik az ég és valami lepedőféle ereszkedik le négy csücskénél fogva a földre. ¹²Mindenféle négylábú állat, földi csúszómászó és égi madár volt benne. ¹³„Rajta Péter, szólt hozzá egy hang, öld meg és egyél!” ¹⁴„Szó sincs róla Uram, felelte Péter, hiszen sohasem ettem semmi közönségeset vagy tisztátalant.” ¹⁵De a hang újból, másodszor is rászólt: „Amit az Isten tisztává tett, te ne tartsd tisztátalannak!” ¹⁶Ez harmadszor is megismétlődött, s végül a tárgy hirtelen fölemelkedett az égbe.

KNB SZIT STL BD RUF KG