Keresés a Bibliában
Igehely
KNB 63 SZIT 54 STL 20 BD 22 RUF 31 KG 25
Találatok a szövegekben
Ha egyszerűen csak hagyjuk, mindenki hisz majd benne, aztán jönnek a rómaiak, és meghódítják a Helyet és a népet.
»
Phrügiában, Pamphüliában és Egyiptomban lakók, valamint Líbia vidékén, ami Küréné mellett van, és római jövevények,
»
Zsidók lévén, olyan szokásokat hirdetnek, amelyeket nekünk, rómaiaknak sem átvennünk, sem követnünk nem szabad.”
»
Pál azonban ezt mondta nekik: – Nyilvánosan, per nélkül megvertek és börtönbe vetettek, holott római polgárok vagyunk; most pedig titokban akarnak elküldeni bennünket? Azt már nem! Hanem jöjjenek ide, és ők maguk vezessenek ki minket!
»
A törvényszolgák jelentették ezt a bíráknak. Amikor meghallották, hogy rómaiakról van szó, megijedtek.
»
Amikor szíjakkal lekötötték, ezt mondta Pál az ott álló századosnak: – Szabad római polgárt ítélet nélkül megkorbácsolnotok?
»
Amikor ezt meghallotta a százados, a parancsnokhoz ment, és jelentést tett neki: – Mit akarsz tenni? Hiszen ez az ember római polgár!
»
Erre a parancsnok odament, és megkérdezte tőle: – Csakugyan római polgár vagy? – Igen – mondta.
»
Ekkor azonnal félreálltak mellőle azok, akik vallatni akarták. A parancsnok is megijedt, amikor megtudta, hogy római polgárt bilincseltetett meg.
»
Ezt a férfit a zsidók elfogták, és meg akarták ölni, de csapatommal megjelenve kiszabadítottam, mert tudomásomra jutott, hogy római polgár.
»
Azt válaszoltam nekik, hogy a rómaiaknál nem szokás bárkit is elítélni, amíg a vádlott szemtől szembe nem áll vádlóival, és alkalmat nem kap arra, hogy védekezzék a vád ellen.
»
Három nappal később magához hívatta a zsidók elöljáróit. Amikor ezek összegyűltek, így szólt hozzájuk: – Testvérek, bár semmit sem vétkeztem népünk ellen vagy atyáink szokásai ellen, Jeruzsálemben mégis letartóztattak, és átadtak a rómaiaknak.
»
Ott találkozott egy Aquila nevű pontuszi származású zsidóval, aki nemrég jött Itáliából feleségével, Priscillával, mivel Claudius elrendelte, hogy minden zsidó távozzék Rómából. Pál meglátogatta őket,
»
Ezek után Pál elhatározta, hogy Makedónia és Akhaia érintésével Jeruzsálembe megy. Ezt mondta: „Miután ott voltam, Rómát is meg kell látnom.”
»
A következő éjszaka megjelent az Úr Pálnak, és ezt mondta: „Bátorság! Ahogy tanúságot tettél ügyem mellett Jeruzsálemben, úgy kell tanúságot tenned Rómában is!”
»
ahol testvéreket találtunk; arra kértek bennünket, hogy maradjunk náluk egy hétig. Így értünk Rómába.
»
Amikor megérkeztünk Rómába, Pálnak megengedték, hogy külön lakjék az őt őrző katonával.
»
mindazoknak Rómában, akik Isten szerettei, szentek meghívás révén: kegyelem nektek és béke Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól!
»
Ezért a magam részéről kész vagyok az evangéliumot hirdetni nektek is, akik Rómában vagytok.
»
Sőt mihelyt Rómába ért, addig keresett, amíg meg nem talált.
»
Találatok a szövegben 11 találat
János evangéliuma (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 11 48Ha egyszerűen csak hagyjuk, mindenki hisz majd benne, aztán jönnek a rómaiak, és meghódítják a Helyet és a népet.
Az apostolok cselekedetei (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 2 10Phrügiában, Pamphüliában és Egyiptomban lakók, valamint Líbia vidékén, ami Küréné mellett van, és római jövevények,
- 16 21Zsidók lévén, olyan szokásokat hirdetnek, amelyeket nekünk, rómaiaknak sem átvennünk, sem követnünk nem szabad.” 37Pál azonban ezt mondta nekik: – Nyilvánosan, per nélkül megvertek és börtönbe vetettek, holott római polgárok vagyunk; most pedig titokban akarnak elküldeni bennünket? Azt már nem! Hanem jöjjenek ide, és ők maguk vezessenek ki minket! 38A törvényszolgák jelentették ezt a bíráknak. Amikor meghallották, hogy rómaiakról van szó, megijedtek.
- 22 25Amikor szíjakkal lekötötték, ezt mondta Pál az ott álló századosnak: – Szabad római polgárt ítélet nélkül megkorbácsolnotok? 26Amikor ezt meghallotta a százados, a parancsnokhoz ment, és jelentést tett neki: – Mit akarsz tenni? Hiszen ez az ember római polgár! 27Erre a parancsnok odament, és megkérdezte tőle: – Csakugyan római polgár vagy? – Igen – mondta. 29Ekkor azonnal félreálltak mellőle azok, akik vallatni akarták. A parancsnok is megijedt, amikor megtudta, hogy római polgárt bilincseltetett meg.
- 23 27Ezt a férfit a zsidók elfogták, és meg akarták ölni, de csapatommal megjelenve kiszabadítottam, mert tudomásomra jutott, hogy római polgár. 11A következő éjszaka megjelent az Úr Pálnak, és ezt mondta: „Bátorság! Ahogy tanúságot tettél ügyem mellett Jeruzsálemben, úgy kell tanúságot tenned Rómában is!”
- 25 16Azt válaszoltam nekik, hogy a rómaiaknál nem szokás bárkit is elítélni, amíg a vádlott szemtől szembe nem áll vádlóival, és alkalmat nem kap arra, hogy védekezzék a vád ellen.
- 28 17Három nappal később magához hívatta a zsidók elöljáróit. Amikor ezek összegyűltek, így szólt hozzájuk: – Testvérek, bár semmit sem vétkeztem népünk ellen vagy atyáink szokásai ellen, Jeruzsálemben mégis letartóztattak, és átadtak a rómaiaknak. 14ahol testvéreket találtunk; arra kértek bennünket, hogy maradjunk náluk egy hétig. Így értünk Rómába. 16Amikor megérkeztünk Rómába, Pálnak megengedték, hogy külön lakjék az őt őrző katonával.
- 18 2Ott találkozott egy Aquila nevű pontuszi származású zsidóval, aki nemrég jött Itáliából feleségével, Priscillával, mivel Claudius elrendelte, hogy minden zsidó távozzék Rómából. Pál meglátogatta őket,
- 19 21Ezek után Pál elhatározta, hogy Makedónia és Akhaia érintésével Jeruzsálembe megy. Ezt mondta: „Miután ott voltam, Rómát is meg kell látnom.”
A rómaiaknak írt levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 1 7mindazoknak Rómában, akik Isten szerettei, szentek meghívás révén: kegyelem nektek és béke Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól! 15Ezért a magam részéről kész vagyok az evangéliumot hirdetni nektek is, akik Rómában vagytok.
A Timóteusnak írt második levél (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
- 1 17Sőt mihelyt Rómába ért, addig keresett, amíg meg nem talált.