15 1Korán reggel haladéktalanul határozatot hoztak a főpapok a vénekkel, az írástudókkal és az egész nagytanáccsal együtt. Azután Jézust megkötözve elvitték, és átadták Pilátusnak. 2Pilátus pedig megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” Ő így válaszolt neki: „Te mondod.” 3A főpapok hevesen vádolták őt. 4Pilátus ismét megkérdezte tőle: „Nem felelsz semmit? Nézd, mennyire vádolnak!” 5Jézus pedig többé semmit sem válaszolt, úgyhogy Pilátus nagyon elcsodálkozott. 6Ünnepenként el szokott bocsátani nekik egy foglyot, akit ők kívántak. 7Barabbás is fogságban volt azokkal a lázadókkal együtt, akik a lázadás idején gyilkosságot követtek el. 8A sokaság tehát felmenve Pilátus elé, kérte tőle azt, amit mindig megtett nekik. 9Ő pedig megkérdezte tőlük: „Akarjátok, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?” - 10mert tudta, hogy irigységből szolgáltatták ki Jézust a főpapok. 11A főpapok azonban felbujtották a sokaságot, hogy inkább Barabbás elbocsátását követeljék. 12Pilátus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: „Mit tegyek akkor azzal, akit a zsidók királyának mondotok?” 13Azok ismét felkiáltottak: „Feszítsd meg!” 14Pilátus megkérdezte tőlük: „De mi rosszat tett?” Azok pedig még hangosabban kiáltották: „Feszítsd meg!” 15Pilátus eleget akart tenni a sokaság kívánságának, és szabadon bocsátotta nekik Barabbást; Jézust pedig miután megostoroztatta, kiszolgáltatta, hogy megfeszítsék. 16A katonák elvitték őt a palota belsejébe, a helytartóságra, és összehívták az egész csapatot. 17Felöltöztették bíborba, tövisből font koronát tettek a fejére, 18és elkezdték köszönteni: „Üdvözlégy, zsidók királya!” 19Nádszállal verték a fejét, leköpdösték, és térdhajtással hódoltak előtte. 20Miután kigúnyolták, levették róla a bíborruhát, felöltöztették saját ruhájába, és kivitték, hogy megfeszítsék őt. 21Kényszerítettek egy arra menő embert, cirénei Simont, Alexander és Rufusz apját, aki a mezőről jött, hogy vigye a keresztet. 22Elvitték őt a Golgota nevű helyre, ami ezt jelenti: Koponya-hely, 23és mirhás bort adtak neki; de ő nem fogadta el. 24Ekkor keresztre feszítették, és megosztoztak a ruháin, sorsot vetve, hogy ki mit kapjon. 25Kilenc óra volt, amikor megfeszítették. 26Felirat is volt a kereszten az ellene emelt vádról, amely így szólt: A ZSIDÓK KIRÁLYA. 27Vele együtt feszítettek keresztre két rablót, egyet jobb, egyet pedig bal keze felől. 28(És így teljesedett be az Írás, amely ezt mondja: „És bűnösök közé számlálták.”) 29Az arra járók fejüket csóválva káromolták, és ezt mondták: „Nosza te, aki lerombolod a templomot, és felépíted három nap alatt, 30mentsd meg magadat, szállj le a keresztről!” 31Hasonlóan csúfolódtak a főpapok is maguk között az írástudókkal együtt, és így szóltak: „Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni. 32A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le a keresztről, hogy lássuk, és higgyünk.” Azok is gyalázták, akik vele együtt voltak megfeszítve. 33Amikor tizenkét óra lett, sötétség támadt az egész földön három óráig. 34Három órakor Jézus hangosan felkiáltott: „Elói, elói, lámá sabaktáni!” - ami ezt jelenti: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” 35Néhányan az ott állók közül, akik meghallották, így szóltak: „Nézd, Illést hívja.” 36Valaki elfutott, megtöltött egy szivacsot ecettel, nádszálra tűzte, inni adott neki, és így szólt: „Lássuk csak, eljön-e Illés, hogy levegye?” 37Jézus azonban hangosan felkiáltva kilehelte lelkét. 38Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt. 39Amikor a százados, aki vele szemben állt, látta, hogy így lehelte ki lelkét, ezt mondta: „Bizony, ez az ember Isten Fia volt!” 40Voltak ott asszonyok is, akik távolról figyelték; köztük a magdalai Mária, továbbá Mária, a kis Jakab és József anyja, valamint Salómé, 41akik követték őt, és szolgáltak neki, amikor Galileában volt, és sok más asszony is, akik vele mentek fel Jeruzsálembe. 42Amikor beesteledett, mivel az előkészület napja, vagyis szombat előtti nap volt, 43eljött arimátiai József, a nagytanács tekintélyes tagja, aki maga is várta az Isten országát; bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. 44Pilátus csodálkozott azon, hogy már meghalt, ezért hívatta a századost, és megkérdezte tőle, hogy meghalt-e már. 45Amikor ezt megtudta a századostól, kiadatta a holttestet Józsefnek. 46Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette őt, begöngyölte a gyolcsba, elhelyezte egy sziklába vágott sírboltba, és követ hengerített a sírbolt bejárata elé. 47A magdalai Mária és Mária, a József anyja pedig figyelte, hova helyezték őt.