Jézus Pilátus előtt.

15 ¹Reggel a főpapok a vénekkel, írástudókkal és az egész főtanáccsal együtt meghozták a határozatot. Jézust pedig megkötözve elvitték és átadták Pilátusnak. ²Pilátus megkérdezte: „Te vagy-e a zsidók királya?” „Magad mondod” – válaszolta. ³A főpapok sok vádat hoztak fel ellene. ⁴Pilátus újra megkérdezte: „Nem felelsz semmit sem? Nézd, mi mindennel vádolnak!” ⁵Jézus azonban nem válaszolt semmit. Ez meglepte Pilátust. ⁶Az ünnep alkalmával szabadon szokott engedni egy rabot, azt, akit kértek tőle. ⁷Volt a börtönben egy Barabás nevű rab, akit a lázadókkal együtt tartóztattak le. Ezek egy zendülés alkalmával gyilkosságot követtek el. ⁸Amikor a tömeg felvonult, kérte a szokásos kegyet. ⁹Pilátus megkérdezte: „Akarjátok, hogy szabadon engedjem nektek a zsidók királyát?” ¹⁰Mert tudta, hogy a főpapok csak irigységből adták kezére. ¹¹Ám a főpapok felizgatták a tömeget, hogy inkább Barabás szabadon bocsátását kérje. ¹²Pilátus ismét megkérdezte: „Mit csináljak hát azzal az emberrel, akit ti a zsidók királyának mondtok?” ¹³Azok újra ezt kiáltozták: „Keresztre vele!” ¹⁴Pilátus folytatta: „Mi rosszat tett?” Azok annál hangosabban kiáltották: „Keresztre vele!” ¹⁵Erre Pilátus, aki eleget akart tenni a tömeg kérésének, szabadon bocsátotta nekik Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta, hogy feszítsék keresztre.

Jézus kigúnyolása.

¹⁶A katonák bekísérték a palota belsejébe, a pretoriumba, és egybehívták az egész helyőrséget. ¹⁷Bíborba öltöztették, tövisből font koszorút tettek a fejére, ¹⁸és így köszöntötték: „Üdvözlégy, zsidók királya!” ¹⁹A fejét náddal verték, leköpdösték és gúnyból térdet hajtva hódoltak előtte. ²⁰Azután, hogy így kigúnyolták, levették róla a bíbort és a saját ruháját adták rá.

A keresztre feszítés.

²⁰Ezután kivezették, hogy keresztre feszítsék. ²¹Az egyik arra menő embert, a cirenei Simont, Alexander és Rufusz apját, aki éppen a mezőről jött, kényszerítették, hogy vigye a keresztjét. ²²Így vezették ki egy Golgota nevű helyre, ami a Koponya-helyet jelenti. ²³Mirhával kevert bort adtak neki inni, de nem fogadta el. ²⁴Keresztre feszítették, majd megosztoztak ruháján, sorsot vetve, hogy kinek mi jusson. ²⁵Három óra volt, amikor keresztre feszítették. ²⁶Az elítélésének okát jelző táblára ezt írták: A zsidók királya. ²⁷Vele együtt két gonosztevőt is fölfeszítettek, az egyiket jobb, a másikat bal felől. ²⁸Így beteljesedett az Írás: „A gonoszok közé sorolták.” ²⁹Az arra menők káromolták, csóválták a fejüket s mondogatták: „Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, ³⁰mentsd meg magadat, szállj le a keresztről!” ³¹A főpapok és az írástudók szintén gúnyolódtak, egymás között ezt mondva: „Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. ³²A Krisztus, Izrael királya, szálljon le most a keresztről a szemünk láttára, s akkor hiszünk!” Gyalázták azok is, akiket vele együtt fölfeszítettek. ³³Hat óra tájban az egész földre sötétség borult, egészen kilenc óráig. ³⁴Kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott: „Eloi, Eloi, lamma szabaktáni?” Ez annyit jelent: „Istenem, Istenem, miért hagytál el?” ³⁵Az ott állók közül néhányan hallották, és megjegyezték: „Lám, Illést hívja.” ³⁶Valaki odafutott, s ecetbe mártott szivacsot nádszálra tűzve inni adott neki. „Hadd lássuk – mondta –, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!” ³⁷Jézus hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét. ³⁸A templom függönye ekkor kettéhasadt felülről egészen az aljáig. ³⁹Amikor a százados, aki ott állt, látta, hogyan lehelte ki lelkét, kijelentette: „Ez az ember valóban az Isten Fia volt.” ⁴⁰Asszonyok is álltak ott, és messziről nézték, mi történik. Köztük volt Mária Magdolna, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja és Szalome. ⁴¹Ezek már Galileában is vele tartottak és a szolgálatára voltak. Rajtuk kívül még többen is jelen voltak, akik vele együtt mentek fel Jeruzsálembe.

Jézus temetése.

⁴²Amikor esteledett – előkészület napja, azaz szombat előtt való nap volt –, ⁴³jött egy előkelő tanácsos, az Arimateából való József, aki maga is várta az Isten országát. Bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus holttestét. ⁴⁴Pilátus csodálkozott, hogy már meghalt. Magához hívatta a századost, s megkérdezte, valóban meghalt-e. ⁴⁵Miután a századostól megbizonyosodott róla, Józsefnek ajándékozta a holttestet. ⁴⁶Az pedig gyolcsot vásárolt, majd levette Jézust a keresztről, begöngyölte a gyolcsba és sziklába vájt sírboltba helyezte, s a sír bejárata elé követ hengerített. ⁴⁷Mária Magdolna és Mária, József anyja pedig látták, hogy hová temette.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet