Keresés a Bibliában

102 (101). ZSOLTÁR. IMA MEGPRÓBÁLTATÁSBAN

102 1(Egy szenvedő imája, aki nyomorúságában elpanaszolja baját az Úrnak.) 2Hallgasd meg imámat, Uram, kiáltásom jusson színed elé! 3Ne rejtsd el előlem arcodat megpróbáltatásom napján! Fordítsd felém füled, ha hozzád kiáltok, hallgasd meg sietve szavam! 4Mert napjaim tovatűnnek, mint a füst, tagjaim égnek, mint a tűz. 5Kiaszott, mint a fű, s kiszáradt a szívem, elfelejtettem megenni kenyerem. 6Sóhajtozván emésztem magam, bőröm csontomra tapadt. 7Hasonlítok a pusztában lakó pelikánhoz, olyan lettem, mint a bagoly a romok közt. 8Az álom elkerül és panaszkodom, mint elhagyott madár a háztetőn. 9Ellenségeim folyton gúnyolnak, akik dicsérnek, azok nevemmel átkozódnak. 10Kenyerem úgy eszem, mint a hamut, és italom könnyeimmel vegyül. 11Mert haragszol rám, s megvonod kegyelmed. Magadhoz emeltél, de most újra elvetsz, 12napjaim olyanok, mint a sűrűsödő árnyék, magam meg elszáradok, mint a fű. 13Ám te, Uram, örökké megmaradsz, és neved fennmarad minden nemzedéken át. 14Kelj föl és könyörülj meg Sionon, mert eljött az idő, hogy irgalmas légy hozzá; már itt van az óra.

KNB SZIT STL BD RUF KG