1. ZSOLTÁR.
A KÉT ÚT
1
1Boldog ember, aki nem indul
a gonoszok tanácsa nyomán,
aki nem jár a bűnösök útján
és nem vegyül a csúfot űzők közé.
2Aki örömét leli Isten törvényében,
s parancsairól elmélkedik nappal és éjjel.
3Olyan, mint a víz partjára ültetett fa,
amely kellő időben gyümölcsöt terem,
és levelei nem hervadnak.
Siker koronázza minden tettét.
4Nem így a gonoszok, egyáltalán nem.
Pelyvához hasonlók,
amelyeket elsodor a szél a földről.
5A bűnösök nem állnak meg az ítéletkor,
sem a gonoszok az igazak közösségében.
6Isten ugyanis őrzi az igazak útját,
de a gonoszok útja pusztulásba visz.