MÁSODIK RÉSZ

Előszó.

7 ¹Jobb a jó név, mint a jó olaj, és a halál napja, mint a születés napja. ²Jobb olyan házba menni, ahol gyászolnak, mint ahol mulatnak, mert minden embernek ez a vége, s aki él, itt elgondolkodik. ³Jobb a szomorúság, mint a nevetés, ha komoly az arc, rendben a szív. ⁴A bölcsek szíve abban a házban van, amelyben gyászolnak; hanem a balgák szíve a vigasság házában. ⁵Jobb a bölcsek feddését hallgatni, mint a balgák dicshimnuszára figyelni. ⁶Mert olyan a balga nevetése, mint az égő tövis ropogása a fazék alatt. Ez is hiábavalóság! ⁷Mert a nevetés bolonddá teszi a bölcset, és az öröm megrontja a szívet.

A jutalom kérdése.

⁸Jobb a dolognak a vége az elejénél; jobb a béketűrő, mint a kevély. ⁹Ne siess a bosszankodással, mert a bosszúság a balgák bensejében fészkel. ¹⁰Ne mondd: „Miért van az, hogy a régi idők jobbak voltak, mint a mostaniak?” Mert nem vall bölcsességre, ha ilyesmit kérdezel. ¹¹Jó dolog, ha a bölcsesség vagyonnal párosul, és nyereség azoknak, akik látják a napot. ¹²Mert akit óv a bölcsesség, azt óvja a pénz is, s mint a tudás külön hasznát, a bölcsesség az életet is biztosítja azoknak, akiknek a birtokában van. ¹³Nézd az Isten művét: ki tudja kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett? ¹⁴Jó napon érezd jól magadat, rossz napon meg lásd be, hogy Isten ezt is jól alkotta, akárcsak azt, hogy ne találjon az ember maga mögött semmit. ¹⁵Mindent láttam hiábavaló napjaimban: vannak igazak, akik bár igazak, elpusztulnak, és vannak gonoszok, akik gonoszságuk ellenére is sokáig élnek. ¹⁶Ne légy túlságosan igaz, és ne mutatkozz túlságosan bölcsnek! Mire való gyötörnöd magad? ¹⁷Ne légy szerfölött gonosz, és ne légy esztelen! Mire való volna időnap előtt meghalni? ¹⁸Jó az, ha az egyiket szilárdan tartod, de a másikat sem engeded kicsúszni a kezedből. Igen, aki Istent féli, mind a kettőt végbeviszi. ¹⁹A bölcsesség nagyobb erőt ad a bölcsnek, mint amennyi (az ereje) tíz hatalmasnak a városban. ²⁰Nincs a földön olyan igaz ember, aki csak jót tenne és sohasem vétkeznék. ²¹Ne figyelj minden szóra, amit kimondanak, mert különben meghallod, hogy átkoz a szolgád. ²²Mert hisz – ezt magad is tudod – te is sokszor átkoztál másokat. ²³Ezt mind kipróbáltam, a bölcsességet szem előtt tartva. Így szóltam magamban: „Szeretnék szert tenni a bölcsességre!” De távol maradt tőlem. ²⁴Ami van, messze van, és mélységes mélyen! Ki tudja megtalálni? ²⁵Aztán azon fáradoztam, hogy megismerjem, kifürkésszem és felkutassam a bölcsességet és a jutalmat, hogy felismerjem, mekkora balgaság a gonoszság és mekkora őrültség a balgaság. ²⁶S úgy találtam, hogy a halálnál is keserűbb dolog az asszony, aki olyan, mint a hurok, a szíve háló, a karjai bilincsek. Aki Istennek tetszik, az megmenekül tőle, de a bűnöst megfogja. ²⁷Nos, ezt találtam, mondja a prédikátor, amikor mindent számba vettem. ²⁸Ezen túl is kutattam még, de nem találtam semmit. Ezer között találtam egy férfit jónak, de asszonyt az összes között sem találtam. ²⁹Lásd, csak ezt találtam: Isten az embert igaznak teremtette, de sokféle mesterkedésbe ártja magát.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet