A bálványimádás büntetése

13 ¹Amikor Efraim szólt, félelem támadt; nagy tekintélye volt Izraelben, de vétkezett Baállal, és elpusztult. ²S még mindig tovább vétkeznek: öntött szobrot készítenek maguknak ezüstjükből a bálványok mintájára – kézművesek alkotása! Így szólnak hozzájuk: „Áldozzatok nekik!” Borjakat csókolgatnak az emberek. ³Ezért olyanok lesznek, mint a reggeli felhő, és mint a harmat, amely hamar tovatűnik. Mint a szérűről tovasodort pelyva, és mint a kéményből kiáramló füst.

A hálátlanság büntetése

⁴Én vagyok az Úr, a te Istened, amióta elhagytad Egyiptom földjét; rajtam kívül más Istent nem ismerhetsz, nincs kívülem más Szabadító. ⁵Én tápláltalak a pusztában, az aszú földön. ⁶Tápláltam őket, és jóllaktak, jóllaktak, és szívük felfuvalkodott, úgyhogy megfeledkeztek rólam. ⁷Ezért olyan leszek hozzájuk, mint az oroszlán, mint a párduc, leselkedem az út mentén. ⁸Rájuk vetem magam, mint a medve, amelytől elragadták kölykeit. Eltépem szívük kötelékét, kutyák falják fel húsukat, a mező vadjai tépik szét őket.

A királyság pusztulása

⁹Elpusztítlak, Izrael; ki segíthet rajtad? ¹⁰Hol a királyod, hogy megszabadítson? Vezetőid, hogy megoltalmazzanak? Azt mondtad: „Adj nekem királyt és fejedelmeket!” ¹¹Adtam neked királyt haragomban, de elveszem indulatomban.

A pusztulás elkerülhetetlen

¹²Fel van fűzve Efraim bűne, jól el van téve gonoszsága. ¹³Vajúdás fájdalmai lepik meg, de nem okos a gyermek: bár itt az ideje, mégsem hagyja el anyjának méhét. ¹⁴Kiszabadítom őket az alvilág torkából, megmentem őket a haláltól. Halál, hol van a mérged? Alvilág, hol a fullánkod? Elrejtőzött a részvét szemem elől. ¹⁵Efraim növekedni fog a testvérek között, de jön a keleti szél: feltámad az Úr szele a pusztában, kiszárítja ereit és kiapasztja forrásait, elpusztítja földjét és minden drága kincsét.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet