Jézus halála.

⁴⁵A hatodik órától a kilencedik óráig sötétség borult az egész földre. ⁴⁶Kilenc óra tájban Jézus felkiáltott, hangosan mondva: „Éli, Éli, lamma szabaktani?” Vagyis: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” ⁴⁷Ezt hallva az ott állók közül néhányan megjegyezték: „Illést hívja.” ⁴⁸Egyikük rögtön odaszaladt, fogott egy ecetbe mártott szivacsot, rátűzte egy nádszálra, és inni adott neki. ⁴⁹A többiek meg így beszéltek: „Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!” ⁵⁰Most Jézus még egyszer hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét.

Csodák Jézus halálakor.

⁵¹Erre a templom függönye kettéhasadt, felülről egészen az aljáig, a föld megrendült, sziklák repedtek meg, ⁵²sírok nyíltak meg, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste. ⁵³Feltámadása után előjöttek a sírokból, bementek a szent városba, és többeknek megjelentek. ⁵⁴A százados és a többiek is, akik Jézust őrizték, a földrengés és a történtek láttára igen megijedtek: „Ez valóban Isten Fia volt” – mondták. ⁵⁵Messziről több asszony figyelte, mi történik; olyanok, akik Galileából eddig kísérték, és gondoskodtak róla. ⁵⁶Köztük volt Mária Magdolna, Mária, Jakab és József anyja és Zebedeus fiainak az anyja.

KNB SZIT STL BD RUF KG