Az Oltáriszentség alapítása.

¹⁴Amint elérkezett az óra, asztalhoz telepedett a tizenkét apostollal együtt. ¹⁵Így szólt hozzájuk: „Vágyva vágytam rá, hogy ezt a húsvéti vacsorát elköltsem veletek, mielőtt szenvedek. ¹⁶Mondom nektek, többé nem eszem ezt, míg be nem teljesedik az Isten országában.” ¹⁷Aztán fogta a kelyhet, hálát adott és így szólt: ¹⁸„Vegyétek, osszátok el magatok között. Mondom nektek: nem iszom a szőlő terméséből addig, amíg el nem jön az Isten országa.” ¹⁹Most a kenyeret vette kezébe, hálát adott, megtörte és odanyújtotta nekik ezekkel a szavakkal: „Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.” ²⁰Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet is, és azt mondta: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amelyet értetek kiontanak. ²¹De nézzétek, az áruló keze is rajta az asztalon. ²²Az Emberfia ugyan elmegy, de jaj annak az embernek, aki elárulja.” ²³Erre kérdezgetni kezdték egymást, ki az közülük, aki ilyet tesz.

Tanítás az alázatosságról.

²⁴Majd versengés támadt köztük, hogy melyikük nagyobb. ²⁵Erre ezt mondta nekik: „A királyok uralkodnak a népeken, s akiknek hatalom van a kezükben, jótevőknek hívatják magukat. ²⁶Közöttetek ne így legyen. A legnagyobb legyen olyan, mintha a legkisebb volna, az elöljáró pedig mintha szolga volna. ²⁷Mert ki nagyobb, aki az asztalnál ül, vagy aki felszolgál? Nyilván az, aki az asztalnál ül. Én mégis úgy vagyok köztetek, mintha a szolgátok volnék. ²⁸Ti kitartottatok velem megpróbáltatásaimban. ²⁹Ezért adom át nektek az országot, mint ahogy Atyám, nekem átadta, ³⁰hogy majd asztalomnál egyetek és igyatok országomban, és trónon ülve ítélkezzetek Izrael tizenkét törzse fölött.

KNB SZIT STL BD RUF KG