Keresés a Bibliában

Isten igazságossága és a jog

9 1Jób akkor válaszolt és így szólt: 2Igenis jól tudom, hogy a dolog így áll. Lehet Isten előtt embernek igaza? 3Még ha összeáll is vele vitatkozni, ezer kérdés közül egyre sem ad választ. 4Bölcsessége nagy és ereje hatalmas. Ki marad büntetlen, ha vele szembeszáll? 5Hegyeket mozdít el és észre sem venni, hogy mivel haragszik, felforgatja őket. 6A földet is kimozdítja helyéről, az oszlopai csak úgy inognak. 7Ha megparancsolja, nem kel föl a nap sem, pecsétje elveszi a csillagok fényét. 8Maga feszítette ki az ég sátorát, tenger magas árját lába alá gyűrte. 9Ő alkotta a Göncölszekeret, a Kaszást meg a Fiastyúkot is, s Délnek Kamaráit. 10Kifürkészhetetlen s nagy, amit teremtett, csodálatra méltó és tömérdek. 11Nem látom, amikor elvonul mellettem, járását-kelését nem is veszem észre. 12Ha magával ragadja, ki tud ellenállni? Ki mondhatja neki: „Hé! Te mit akarsz itt?” 13Büntetését Isten sose vonja vissza, görnyednek előtte Rahab segítői. 14Hogy tudnék én neki feleletet adni, vele perbe szállva szavakat találni? 15Ha igazam volna, sem tudnék mit felelni, bírám előtt inkább kegyelmet kell kérnem. 16S ha kiáltásomra feleletet adna, akkor sem hihetném, hogy hallgat szavamra. 17Egyetlen hajszálért a földbe tapos, sebeimet ok nélkül szaporítja. 18Nem hagyja, hogy egy kissé lélegzethez jussak, inkább keservekkel etet jóllakásig. 19Ha erőről van szó, akkor ő az Erős, ha a jogot nézzük, hát ki idézi meg? 20Még ha igaz volnék, akkor is elvethet, ártatlanságomban is bűnösnek ítélhet. 21Ártatlan vagyok? Nem ismerem magam. Életem mit sem ér, semmire sem tartom. 22Egy azonban biztos, azért most kimondom: Bűnöst és igazat egyaránt elragad. 23Amikor ostora hirtelen halált oszt, neveti ártatlan emberek félelmét. 24A földet a bűnösök kezébe adta, maga fogta be bíráiknak szemét. Vagy talán nem ő az? Ki volna, ha nem ő? 25Napjaim futárnál gyorsabban szaladnak, eltűnnek, s nem látnak semmi boldogságot. 26Elsiklanak gyorsan, akár a nádcsónak, vagy mint a sas, mikor lecsap a zsákmányra. 27Hiába gondolom: feledek minden bajt, derűs lesz az arcom, s vidáman kacagok. 28Tenger fájdalmam iszonyattal tölt el, jól tudom, hogy nem oldozol soha fel. 29Ha úgyis a bűnösök közt van a helyem, mit is töröm magam hasztalan. 30Ha megmosdanék is tiszta fehér hóban, ha kezem lúgban mosnám, tisztítanám, 31akkor is csak szennybe mártogatnál, úgyhogy még a ruhám is megutálna. 32Nem ember, hogy azt mondhatnám neki: „Gyere törvény elé, menjünk bíróságra!” 33Nincs bíró, ki köztünk igazságot tenne, ki kezét mindkettőnknek fejére tehetné. 34Ha levenné rólam büntető vesszejét, és nem kínoznának rémségei többé, 35akkor megszólalnék és nem félnék tőle, hisz saját szememben nem vagyok én ilyen.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet