Isten igazságossága

8 ¹Ekkor Bildád szólt és így válaszolt: ²Meddig akarsz még ily módon beszélni? Mint dühöngő vihar, szállnak szádból a szók. ³Isten tán kiforgathatja a törvényt, visszájára fordíthatja a Mindenható az igazságosságot? ⁴Hogyha gyermekeid vétettek ellene, a saját gonoszságuknak estek áldozatul. ^{5 6}De ha te magad tiszta vagy és igaz, ⁶keresd az Istent, és fohászkodj a Mindenhatóhoz! ⁶Minden bizonnyal irgalmas lesz hozzád, visszaadja otthonod, mihelyt rászolgálsz. ⁷Ha korábbi szerencséd kevés lett volna, hatalmas, nagy lesz az, amit cserébe ad. ⁸Kérdezgesd a letűnt nemzedéket, vedd fontolóra az atyák bölcsességét. ⁹Mi csak tegnapiak vagyunk, s mit sem tudunk, napjaink a földön átsuhanó árnyak, ¹⁰de ők tanítanak s szólnak hozzád, az ő bölcsességük szülte e szavakat: ¹¹„Ahol nincsen mocsár, terem-e nád ottan, s megnő-e a káka, ha víz nem tör elő? ¹²Javában virágzik, vágásra nem érett, és máris elszárad, előbb más füveknél. ¹³Így járnak mind, akik feledik az Istent, az istentelen vágya csak ábránd, mit sem ér. ¹⁴Úszó ökörnyál a reménysége, póknak hálója minden birodalma. ¹⁵Házába fogódzik, de az nem tartja, kapkod utána, de nincs semmi tartása. ¹⁶Életnedvtől duzzad, mikor rásüt a nap, szálai egészen ellepik a kertet. ¹⁷Kőrakáshoz köti szálai gyökerét, a kőrakás ölén élelmet talál. ¹⁸De ha elhagyja helyét, az megtagadja: „Nem ismerlek téged, sohasem láttalak!” ¹⁹Így halálát leli bizonnyal az úton, s máris idegenek sarjadnak a helyén. ²⁰Isten nem veti el sohasem a jámbort, és nem fogja kézen a gonosztevőt. ²¹Nevetéssel tölti még meg szádat, ujjongó dalokat fakaszt ajkadon. ²²Gyűlölőid meg szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátra megsemmisül.”

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet