Az igazságosság nem ismer kivételt.

20 ¹Naamai Cofár válaszolt és így szólt: ²Elmém erre válaszolni kíván, nagy bennem emiatt a nyugtalanság. ³Hallom, szégyenszemre megdorgálnak, s szél ad feleletet meggyőződésemre. ⁴Ősidőktől fogva tudod te ezt talán, amióta ember lakozik a földön? ⁵Álnok ujjongása biz’ nem tart sokáig, bűnös kéjelgése csak egy pillanatig. ⁶Még ha büszkesége az égig érne is, és ha a felhőket verné is a feje, ⁷akárcsak a ganéj, eltűnik örökre, és akik látták, megkérdezik, hová lett. ⁸Mint álom eltűnik, meglelni nem lehet, éjjeli látomás módján elenyészik. ⁹A szem, amely látta, most már nem láthatja, nem pillanthatja meg többé az otthona. ¹⁰A szegények kárát fiai térítik, gyermekei szerzik vissza a vagyonát. ¹¹Akármilyen ifjú, s erős még a csontja, mégis vele együtt leroskad a porba. ¹²Hogyha a gonoszság édes is szájában, úgyhogy a nyelve alatt rejtegeti, ¹³s csínján bánik vele, el nem ereszti, ínyéhez szorítja, úgy tartogatja, ¹⁴beleiben mégis mássá lesz az étel, kígyóméreggé válik bensejében. ¹⁵Gazdagságot zabált, most aztán kihányja, testéből az Isten újra kihajtja. ¹⁶Vipera mérge volt, mit magába szívott, és ami megöli, kígyó fullánkja lesz. ¹⁷Nem nézhet vidáman olajpatakokra, sem a tejjel-mézzel tele folyamokra. ¹⁸Visszaadja, amit nyert, nincsen örömére, s mit kufárkodva szerzett, annak sem örül. ¹⁹Mert romba döntötte a szegény kunyhóját, s bár nem ő építette, elvette a házat. ²⁰Mivel sose tudott betelni a gyomra, nem mentheti meg semmiféle kincse. ²¹Zabáló kedvétől semmi sem menekült, ezért boldogsága sem tart soká. ²²Noha gazdag, nélkülözést szenved, és nyomorúságnak súlya szakad rá. ²³Haragjának tüzét küldi rá az Isten, nyilai hullanak rá, mint a záporeső. ²⁴Hogyha elkerüli a vasfegyvereket, akkor egy acélból való íj döfi át. ²⁵A nyílnak vesszeje kiáll a hátából, mint a villám, áthatol epéjén a hegye. Elárasztják a reá váró szörnyűségek, ²⁶eltesznek számára minden sötétséget. Olyan tűz emészti, amit nem gyújtott senki, és föléget mindent, ami van sátrában. ²⁷Az egek derítenek fényt a bűneire, fölkel ellene az egész földkerekség. ²⁸Házát az áradat magával ragadja, a haragnak napján elsodorja. ²⁹Ezt a sorsot szánta Isten a gonosznak, ez az öröksége, mit Isten ad neki.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet