20
1És felelt a naámai Szófár, és ezt mondta:
2»Azért hajszolja bennem egyik gondolat a másikat,
és csapong elmém ide s tova,
3mert csúfságomra szolgáló kitanítást hallok,
és értelmes lelkem válaszra késztet.
4Tudom azt, hogy régtől fogva,
mióta az embert a földre helyezték,
5az istentelenek ujjongása rövid,
s a gonosznak öröme csak egy pillanat:
6emelkedjék bár gőgje akár az égig,
érje bár feje a felhőket,
7tönkremegy végképp, mint a trágya,
s akik látták őt, kérdik: ‘Hová lett?’
8Elszáll, mint az álom, és nem lehet megtalálni,
eltűnik, mint az éjjeli látomás.
9A szem, amely nézte, nem látja többé,
és helye nem látja őt viszont.
10Fiai szegénységben senyvednek,
és keze visszaadja vagyonát;
11csontjai telve vannak ifjúsága bűneivel,
pihenni térnek vele a porba.
12Ha szájában édes ízt hagy is a gonoszság,
és azt nyelve alá rejti,
13óvja, el nem hagyja
és ínyén visszatartja:
14étke beleiben elváltozik,
áspisok mérgévé lesz bensejében;
15a vagyont, amelyet elnyelt, ki kell hánynia,
kihajtja azt Isten a gyomrából;
16áspisok mérgét szívja magába,
vipera nyelve öli meg őt.
17Nem legelteti szemét folyóvíz csermelyein,
mézzel, vajjal folyó patakokon.
18Visszaadja, amit fáradsággal szerzett, le nem nyelheti;
nem örvendhet annak, hogy sokat szerzett.
19Mivel megrontotta és kifosztotta a szegényeket,
mert házat harácsolt, amelyet nem épített,
20mivel gyomra nem tudott betelni,
meg nem tarthatja, ha megvan, amit kívánt.
21Nem maradt semmi sem, mit fel nem falt,
ezért semmi sem marad meg javaiból.
22Bőség közepette szűkölködik és nyugtalan,
rátör minden fájdalom.
23Amikor gyomrát megtölteni készül,
elküldi ellene haragja tüzét,
hadait zúdítja rá;
24menekül a vasfegyver elől,
és belerohan a rézíjba.
25Lövedék hatol át hátán,
és villogó penge járja át epéjét.
Rémület jön el rá;
26teljes sötétség van számára eltéve,
tűz emészti meg, amelyet nem ember élesztett;
bajba jut, aki sátrában marad.
27Bűnét napvilágra hozza az ég,
s a föld ellene támad.
28Tárva áll házának gazdagsága,
elragadják azt Isten haragja napján.
29Ez a gonosz ember fizetése Istentől,
s a beszédéért járó örökrész az Úrtól.«