Jakab levele
Bevezetés.
1
1Jakab, Istennek és Urunknak, Jézus Krisztusnak szolgája üdvözletet (küld) a szórványokban élő tizenkét törzsnek.
A megpróbáltatások.
2Testvéreim, tartsátok nagy örömnek, ha különféle megpróbáltatások érnek benneteket.
3Tudjátok, hogy hitetek próbájának állhatatosság a gyümölcse.
4Az állhatatosságnak meg tökéletességre kell vezetnie, hogy tökéletesek és feddhetetlenek legyetek, és semmilyen tekintetben ne essetek kifogás alá.
5Ha valaki közületek bölcsességben szenved hiányt, kérje Istentől, aki szívesen ad mindenkinek, anélkül, hogy a szemére vetné,
6s meg is kapja, csak hittel kérje, egy csöppet sem kételkedve. Mert aki kételkedik, hasonlít a tenger hullámaihoz, amelyeket felkorbácsol és ide-oda vet a szél.
7Az ilyen ember ne higgye, hogy bármit is kap az Úrtól,
8hiszen a lelkében megosztott ember nem tart ki semmiben sem.
9Az alacsony rangú testvér viszont dicsekedjék felmagasztalásával,
10a gazdag meg megalázkodásával, mert mint a rét virága, semmivé lesz.
11Ha a nap fölkel, perzselő heve kiégeti a növényt, virága lehull, szépsége elenyészik. Így lesz semmivé a gazdag is a vállalkozásaival.
A kísértés.
12Boldog az az ember, aki a kísértésben helytáll, mert miután kiállja a próbát, megkapja az élet koszorúját, amelyet az Úr azoknak ígért, akik őt szeretik.
13Senki se mondja, aki kísértést szenved: „Isten kísért”, mert Istent nem lehet rosszra csábítani, és ő sem csábít rosszra senkit.
14Minden embert a saját kívánsága vonzza és csábítja, így esik tőrbe.
15Aztán a kívánság, ha már megfogant, bűnt szül, a bűn meg, ha elkövetik, halált szül.
16Ne legyetek hát tévedésben, szeretett testvéreim.
17Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről van, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, még árnyéka sem a változásnak.
18Akarattal hívott minket életre az igazság szavával, hogy mintegy zsengéje legyünk teremtményeinek.
Az igazi jóság.
19Értsétek meg, kedves testvéreim: Legyen minden ember készen a hallgatásra, de késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra.
20Mert haragjában az ember nem azt teszi, ami Isten előtt igazságos.
21Ezért hagyjatok fel minden tisztátalansággal és burjánzó gonoszsággal, fogadjátok szelídséggel a belétek oltott tanítást, ez képes megmenteni lelketeket.
22A tanítást váltsátok tettekre, ne csak hallgassátok, mert különben magatokat csaljátok meg.
23Ha ugyanis valaki csak hallgatja a tanítást, de nem követi, hasonlít ahhoz az emberhez, aki a természettől kapott arcát tükörben nézegeti.
24Megnézi magát, aztán odébb megy, s nyomban elfelejti, milyen is volt.
25Aki ellenben figyelmesen tanulmányozza a szabadság tökéletes törvényét, és ki is tart mellette, aki nem feledékeny hallgatója, hanem tettekre váltója, az teljesítésében boldog lesz.
26Ha valaki vallásosnak tartja magát, nyelvét azonban nem fékezi, hanem áltatja magát, annak vallásossága mit sem ér.
27Isten és az Atya szemében ez az igazi, tiszta vallásosság: meglátogatni nyomorukban az árvákat és az özvegyeket, és tisztán maradni a világ szennyétől.
KNB
SZIT
STL
BD
RUF
KG
Következő fejezet