Keresés a Bibliában

A három bölcs kudarca

34 1Ezután Elihu folytatta és így szólt: 2Bölcsek, hallgassátok meg a szavaimat, szakértők, figyeljetek ide! 3Mert a fülnek meg kell vizsgálnia a szót, úgy, mint ahogy az íny ízleli az ételt. 4Csak ami helyes, azt választjuk magunknak, kutassuk hát ki magunk között, mi a jó. 5Lám, Jób azt mondja: „Igaz ember vagyok, Isten volt, aki elvette igazamat. 6Bírám kegyetlenül ellenem van, nem gyógyul a sebem, pedig nem vétkeztem.” 7Hol van még egy olyan ember, mint amilyen Jób, aki a gyalázkodást úgy issza, mint a vizet, 8aki a gonosztevők társává szegődött, és összejár a gonoszokkal? 9Valóban azt mondta: „Mit ér az embernek, hogyha barátságban él is az Istennel.” 10Ezért bölcs emberek, hallgassatok rám! Az igazságtalanság távol áll Istentől, a Mindenható nem követ el álnokságot. 11A tettei szerint fizet az embernek, és aszerint bánik vele, ahogyan él. 12Isten gonoszságot nem művelhet, a Magasságbeli nem ferdíti el az igazságot. 13Vajon ki bízta rá a földet, s a földkerekséget ki alapította? 14Ha visszavonná a fuvallatát, és ha visszaszívná a leheletét, 15akkor minden élő rögtön elpusztulna, és az ember is visszatérne a porba. 16Hogyha okos vagy, akkor figyelj ide, és a beszédemre nyisd ki a füledet! 17Törvény ellensége tud-e kormányozni? Kárhoztatod-e az egészen igazat? 18Aki azt mondja a királynak: „Te istentelen!” A nemeseknek meg: „Ó, ti gonosztevők!” 19Aki nem elfogult a fejedelmek iránt, s a gazdagot nem becsüli többre a szegénynél, mert hiszen mind az ő kezének művei. 20Éjszaka idején hirtelen meghalnak. Nagyurak is reszketnek, aztán eltűnnek, erőlködés nélkül végez az erősekkel. 21Látja szeme az ember útjait, és minden lépését szemmel tartja. 22Nincs számára sötét és nincsen éjszaka, hol a gonosztevők el tudnának bújni. 23Nem tűzött ki időt az ember számára, mikor járuljon Istene ítélőszéke elé. 24Összetöri – vizsgálat nélkül – a hatalmasokat, és másokat ültet a helyükre. 25Mivel tud tetteikről, letaszítja őket – éjjel –, és szétzúzódnak. 26Gonosztevők gyanánt ütlegeli őket, olyan helyen, ahol akárki láthatja. 27Ha szemére vetik: „Ezek, lám, elhagyták, útjait követni nem voltak hajlandók; 28elhatolt hozzá a szegények jajszava, és az elnyomottak hangját meghallotta, 29mégis nyugodt maradt, nem zavarja semmi, arcát eltakarja és senki sem látja”, így van ez, mert sajnálja az egyest és a népet, 30s mert a gonosztevőt a balszerencse hálójára bízza. 31Hogyha aztán ez így szól az Istenhez: „Megtévesztettelek, de többé nem vétkezem, hogyha vétkeztem, hát légy most a tanítóm, 32ha gonoszságot tettem, többé nem teszek”, 33véleményed szerint meg kell-e büntetnie, csak azért, mert te elveted az ítéletét? Rajtad a sor, válassz! Nem én vagyok soron. Ezért mondd ki bátran, amit gondolsz! 34Az okos emberek azt mondják majd nekem, s minden bölcs férfiú, aki figyelt rám: 35„Esztelen volt Jób, amikor így beszélt, és szavában nem volt bölcsesség. 36Tedd hát próbára, jó alaposan, mert mint egy esztelen, úgy feleselt vissza. 37Mert a bűnét megtoldotta galádsággal, s kétségbe vonja a jogrendet közöttünk, és szószátyárkodik az Isten ellen.”

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF