Elíhú második beszéde: Nem igazságtalan az Isten

34 ¹Majd tovább beszélt Elíhú, és ezt mondta: ²Hallgassatok szavaimra, bölcsek, figyeljetek rám, ti, tudósok! ³Mert a fül úgy vizsgálja a szavakat, ahogyan az íny kóstolja az ételt. ⁴Keressük meg együtt az igazságot, értsünk egyet abban, mi a jó. ⁵Hiszen ezt mondta Jób: Igaz vagyok, de Isten megfosztott igazamtól. ⁶Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem nekem van igazam! Halálos nyíl talált el, pedig nem vagyok hitszegő. ⁷Melyik ember olyan, mint Jób? Úgy issza a gúnyolódást, mint a vizet, ⁸egy társaságban forog a gonosztevőkkel, és a bűnös emberekkel jár! ⁹Mert ezt mondja: Nem használ az embernek, ha örömét leli Istenben. ¹⁰Azért ti, okos emberek, hallgassatok rám! Távol van Istentől a bűn, és a Mindenhatótól az álnokság. ¹¹Tettei szerint fizet az embernek: mindenki azt találja, amit keresett. ¹²Bizonyos, hogy Isten nem követ el törvénytelenséget, és a Mindenható nem ferdíti el az igazságot. ¹³Ki bízta volna rá a földet, és ki adta át neki készen a világot? ¹⁴Ha csak magával gondolna, visszavenné magához lelkét és leheletét, ¹⁵egyszerre kimúlna minden élőlény, és az ember visszatérne a porba. ¹⁶Ha elég értelmes vagy, halld meg ezt, szavaimra jól figyelj! ¹⁷Kormányozhat-e, aki gyűlöli a törvényt? És te bűnösnek tartod az igazat, a hatalmast, ¹⁸aki megmondja a királynak is, hogy semmirekellő, és a fejedelmeknek, hogy bűnösök, ¹⁹aki a vezetők javára sem lesz részrehajló, és nem helyezi a gazdagot a nincstelen elé, mert mindenki az ő keze alkotása?! ²⁰Meghalnak hirtelen, az éjszaka közepén. Megrendülnek a népek és elenyésznek, távoznia kell a hatalmasnak is, mégpedig nem emberi erő által. ²¹Mert ő szemmel tartja az ember útját, és látja minden lépését. ²²Nincs az a sötétség és az a sűrű homály, ahol elrejtőzhetnének a gonosztevők. ²³Mert nem szokta senkivel közölni előre, hogy mikor kell ítéletre megállni előtte: ²⁴Hatalmasokat zúz össze vizsgálgatás nélkül, és másokat állít a helyükre, ²⁵mert ismeri tetteiket. Egy éjjel ellenük fordul, és szétmorzsolja őket. ²⁶Ott bünteti meg a bűnösöket, ahol mindenki látja: ²⁷mert elfordultak tőle, és útjaival semmit sem törődtek. ²⁸Hisz miattuk száll hozzá a nincstelenek kiáltása, ő pedig meghallgatja a nyomorultak kiáltását. ²⁹Ha tétlen is marad, ki ítélhetné el? Ha el akarja rejteni arcát, ki láthatja meg? De ő őrködik a népen és az embereken: ³⁰nem engedi uralkodni az elvetemülteket, sem azokat, akik tőrbe csalnák a népet. ³¹De ha valaki azt mondja Istennek: Megbűnhődtem, többé nem teszek rosszat; ³²te taníts meg arra, amit én nem látok: ha álnokságot követtem el, nem teszem többé! ³³Talán büntesse meg őt is, csak mert te megveted? Most neked kell döntened, nem nekem; mit tudsz hát felelni? ³⁴Ezt mondják majd nekem az értelmes emberek és a bölcs férfiú, aki engem hallgat: ³⁵Jób beszél, de értelmetlenül, szavait nem fontolta meg. ³⁶Bár sokáig tartana Jób próbatétele, mivel úgy felelt, mint az álnokok! ³⁷Hiszen vétkét hűtlenséggel tetézi, gúnyolódva csapkod itt közöttünk, és egyre csak Isten ellen beszél.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet