1 ¹Miután régen számos alkalommal és sokféle módon szólt Isten az atyákhoz a próféták révén, ²ezekben a végső időkben egy fiú révén szólt hozzánk, akit mindenek örökösévé tett, és aki által a világot teremtette; ³aki dicsőségének ragyogása és lényegének képmása, aki szavának erejével hordozza a mindenséget; és aki, miután a bűnöktől való megtisztítást bevégezte, helyet foglalt a Fenség jobbján a magasságban. ⁴Annyival följebb való az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt náluk.
⁵Mert az angyalok közül kinek mondta valaha is: Te a Fiam vagy, ma nemzettelek téged!; továbbá: Én atyja leszek, ő meg a fiam? ⁶Amikor pedig az elsőszülöttet a világba vezeti, ismét így szól: Imádja őt Isten minden angyala! ⁷Míg az angyalokról ezt mondja: Angyalait szelekké teszi, és szolgáit tűz lángjává, ⁸addig a Fiúról így szól: Trónusod, ó Isten, örökkön-örökké megmarad, és jogarod az igazság jogara.
⁹Szeretted az igazságot, és gyűlölted a törvénytelenséget, ezért kent fel téged Isten, a te Istened az öröm olajával társaid fölé. ¹⁰Továbbá: Te vetettél, Uram, kezdetben alapot a földnek; és kezed alkotása az ég.
¹¹Ezek elpusztulnak, de te megmaradsz. Ezek mind elavulnak, mint a ruha. ¹²Összegöngyölíted őket, mint egy köpenyt, és mint a ruha, elváltoznak; de te ugyanaz maradsz; és esztendeid el nem fogynak. ¹³Az angyalok közül kinek mondta valaha is: Ülj a jobbom felől, míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem? ¹⁴Nemde mindannyian szolgáló lelkek ők, akik azok szolgálatára küldettek, akik örökölni fogják az üdvösséget?

KNB SZIT STL BD RUF KG

Következő fejezet