²¹Miután Jézus elmondta ezeket, megrendült lelkében, és tanúságot tett e szavakkal:
– Bizony, bizony, mondom nektek, egy közületek elárulni készül engem.
²²Zavartan néztek egymásra a tanítványok: vajon kiről beszél? ²³Az asztalnál közvetlenül Jézus mellett volt egyik tanítványa, az, akit Jézus szeretett. ²⁴Simon Péter intett neki, hogy tudakolja meg, kiről beszél. ²⁵Az ráhajolt Jézus keblére, és megkérdezte tőle:
– Ki az, Uram?
– ²⁶Az – feleli Jézus –, akinek én mártom be a falatot, és neki adom.
Bemártotta tehát a falatot, és odaadta Júdásnak, a Karióti Simon fiának. ²⁷A falat után belément a Sátán. Jézus pedig így szólt hozzá:
– Tedd meg hamar, amit meg kell tenned!
²⁸Az ott ülők közül senki sem értette, miért mondja ezt neki. ²⁹Egyesek azt gondolták, hogy mivel az erszény Júdásnál volt, Jézus azt mondja neki:
„Vedd meg, amire szükségünk van az ünnepre”, vagy hogy a szegényeknek adjon valamit. ³⁰Miután elfogadta a falatot, azonnal kiment. Éjszaka volt.

KNB SZIT STL BD RUF KG