Júdás árulásának megjövendölése.

²¹E szavak után Jézusnak mélyen megrendült a lelke, s megerősítette: „Bizony, bizony, mondom nektek: Egyikőtök elárul.” ²²Erre a tanítványok egymásra néztek, mert nem tudták, melyikükről mondta. ²³A tanítványok közül az egyik, akit kedvelt Jézus, az asztalnál Jézus mellett ült. ²⁴Simon Péter intett neki és kérte: „Kérdezd meg, kiről beszél.” ²⁵Erre Jézus keblére hajolt és megkérdezte: „Uram, ki az?” ²⁶Jézus így felelt: „Az, akinek a bemártott falatot adom.” Ezzel bemártotta a falatot, fogta és az áruló Júdásnak nyújtotta, az iskarióti Simon fiának. ²⁷A falat után rögvest belészállt a sátán. Jézus csak ennyit mondott neki: „Amit tenni akarsz, tedd meg mielőbb!” ²⁸De az asztalnál ülők közül senki sem értette, miért mondta neki. ²⁹Mivel Júdás kezelte a pénzt, némelyek azt gondolták, hogy Jézus megbízta: „Vedd meg, amire az ünnepen szükségünk lesz.” Vagy hogy adjon valamit a szegényeknek. ³⁰Mihelyt átvette a falatot, Júdás nyomban elment. Éjszaka volt.

KNB SZIT STL BD RUF KG