16Hála legyen Istennek, aki Titusz szívét ugyanezzel a buzgósággal töltötte el irántatok!
17Elfogadta felkérésünket is, de nagy buzgóságában önként ment el hozzátok.
18Elküldtük vele együtt azt a testvért is, akinek az evangélium hirdetésével szerzett jó híre bejárta valamennyi egyházat;
19sőt ezenkívül az egyházak útitársunkká is választották ebben az adománygyűjtésben, amelyben szolgálunk, magának az Úrnak a dicsőségére, és hogy nyilvánvaló legyen a mi jó szándékunk is.
20Óvakodni akarunk attól, hogy valaki megrágalmazzon minket az általunk végzett szolgálat bőséges eredményével kapcsolatban.
21Gondunk van ugyanis a tisztességre nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt is.
22Elküldtük velük együtt azt a testvérünket, akinek a buzgóságát sokszor és sokféleképpen kipróbáltuk, most pedig még sokkal buzgóbb, mert nagyon bízik bennetek.
23Ami Tituszt illeti, nekem társam és közöttetek munkatársam; ami pedig a testvéreinket, ők az egyházak küldöttei, Krisztus dicsősége.
24Adjátok tehát bizonyítékát az egyházak előtt szereteteteknek, és mutassátok meg, hogy méltán dicsekedtünk veletek előttük.
9
1A szentek szolgálatáról fölösleges írnom nektek.
2Hiszen ismerem készségeteket, amelyért dicsekszem veletek a makedónoknak, hogy Akhaia tavaly óta készen áll, és a ti buzgóságotok ösztönzőleg hatott legtöbbjükre.
3Mindazonáltal elküldtem a testvéreket, nehogy a veletek való dicsekvésünk ebben az ügyben hiábavaló legyen, és azért, hogy – amint mondtam – készen legyetek;
4és nehogy ha esetleg velem makedónok érkeznek, és felkészületlenül találnak titeket, valamiképpen szégyent valljunk mi – hogy ne mondjam: ti – ebben a vállalkozásban.
5Szükségesnek tartottam tehát, hogy megkérjem a testvéreket, menjenek előre hozzátok, és készítsék elő a már megígért adományokat, hogy az úgy legyen készen, mint nagylelkű adomány, és nem mint szűkmarkú hozzájárulás.