8
1Hírt adunk nektek, testvérek, Isten kegyelméről, amelyet Makedónia egyházainak adott.
2Arról, hogy a nyomorúság számos próbatétele között túláradó örömük és nyomasztó szegénységük a nagylelkűség bőséges gazdagságává változott.
3Erejükhöz mérten, sőt, tanúsítom, erejükön felül is önként adakoztak,
4és egyre sürgettek és kértek, hogy a szentek iránti szolgálat kiváltságának részesei lehessenek;
5és minden várakozásunkat felülmúlva önmagukat adták először az Úrnak, és aztán nekünk, Isten akaratából.
6Úgyhogy azzal a kéréssel fordultunk Tituszhoz, hogy amint már előbb elkezdte, fejezze is be nálatok ennek az adománynak az összegyűjtését.
7Ezért ahogy mindenben bővelkedtek – hitben, szóban, ismeretben, minden buzgóságban, és a tőlünk rátok áradó szeretetben –, úgy ebben az adakozásban is legyetek bőkezűek!
8Nem parancsként mondom, hanem azért, hogy mások buzgóságának említésével a bennetek lévő szeretet valódiságát is próbára tegyem.
9Hiszen ismeritek a mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelmét: gazdag létére értetek szegénnyé lett, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok.