8 1Tudtotokra adjuk pedig, atyámfiai, Istennek azt a kegyelmét, a melyet Macedónia gyülekezeteivel közlött. (Róm 15,25.26) 2Hogy a nyomorúság sok próbái közt is bőséges az ő örömük és igen nagy szegénységük jószívűségük gazdagságává növekedett. (Róm 15,18.19) 3Mert, bizonyság vagyok rá, erejük szerint, sőt erejük felett is adakoznak, (1Kor 1,1; Fil 1,1) 4Sok könyörgéssel kérvén minket, hogy a szentek iránt való szolgálat jótéteményébe és közösségébe fogadjuk be őket. (2Kor 9,1; Csel 11,29; Róm 15,26) 5És nem a miképen reméltük, hanem önmagukat adták először az Úrnak, és nekünk is az Isten akaratjából. (1Pét 1,3) 6Hogy kérnünk kellett Titust, hogy a miképen elkezdette, azonképen végezze is be nálatok ezt a jótéteményt is. (2Tim 1,9; Csel 15,18) 7Azért, miképen mindenben bővölködtök, hitben, beszédben, ismeretben és minden buzgóságban és hozzánk való szeretetben, úgy e jótéteményben is bővölködjetek. (1Kor 1,5) 8Nem parancsképen mondom, hanem hogy a mások buzgósága által a ti szeretetetek valódiságát is kipróbáljam. (Mát 3,17; Kol 1,13; Róm 8,39) 9Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett érettetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. (Zak 9,9; Mát 8,20; Luk 9,58;Fil 2,6-11)