3 ¹Nézzétek, mekkora szeretettel van irántunk az Atya: Isten gyermekeinek hívnak minket, és azok is vagyunk! Azért nem ismer minket a világ, mert őt nem ismeri. ²Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mik leszünk. Azt tudjuk, hogy ha megjelenik, hasonlóak leszünk hozzá, mert látni fogjuk úgy, amint van. ³Mindenki, akit ez a reménység tölt el iránta, megtisztul, miképpen ő is tiszta.
⁴Mindenki, aki vétkezik, törvénytelenséget is cselekszik, mert a bűn törvénytelenség. ⁵Tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket, s hogy benne nincsen bűn. ⁶Aki benne marad, nem vétkezik. Aki vétkezik, az nem látta, nem ismeri. ⁷Gyermekeim, senki se vezessen félre titeket! Aki az igazságosságot cselekszi, az igazságos, ahogy ő igazságos. ⁸Aki bűnt követ el, az ördögtől való, hiszen az ördög kezdettől fogva vétkezik. Isten Fia azért jelent meg, hogy az ördög művét romba döntse. ⁹Aki Istentől született, nem követ el bűnt, mert az ő magja benne marad; és nem is vétkezhet, mert Istentől született. ¹⁰Erről ismerhetők fel Isten gyermekei és az ördög gyermekei. Aki nem az igazságosságot teszi, az nem Istentől való. Ugyanígy az sem, aki nem szereti testvérét.
¹¹Azt az üzenetet hallottátok kezdettől fogva, hogy szeressük egymást. ¹²Ne úgy, mint Káin, aki a Gonosztól való volt, és megölte testvérét. Miért ölte meg? Mert tettei gonoszak voltak, a testvére tettei viszont igazak.
¹³Ne csodálkozzatok azon, testvérek, ha a világ gyűlöl benneteket. ¹⁴Mi tudjuk, hogy a halálból átmentünk az életbe, mert szeretjük testvéreinket. Aki nem szeret, a halálban marad. ¹⁵Aki gyűlöli testvérét, gyilkos; és tudjátok, hogy egyetlen gyilkosnak sincs része az örök életben. ¹⁶A szeretetet ezáltal ismertük meg: ő az életét adta értünk. Nekünk is életünket kell adnunk testvéreinkért. ¹⁷Hogyan marad meg Isten szeretete abban, aki, bár bővelkedik a világ javaiban, amikor látja, hogy testvére szükséget szenved, elzárja előle a szívét? ¹⁸Gyermekeim, ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal.
¹⁹Erről ismerjük fel, hogy az igazságból valók vagyunk, és így nyugtatjuk meg színe előtt a szívünket. ²⁰Ha szívünk vádol minket, Isten nagyobb a szívünknél, és ő mindent ismer. ²¹Szeretteim, ha szívünk nem vádol, akkor bátor bizalommal lehetünk Isten iránt, ²²és bármit kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk parancsait, és azt tesszük, ami kedves előtte.
²³Az az ő parancsa, hogy higgyünk Fiának, Jézus Krisztusnak a nevében, és szeressük egymást parancsa szerint. ²⁴Aki pedig teljesíti parancsait, Istenben marad, és Isten is őbenne. Azt, hogy ő bennünk lakozik, a Lélektől tudjuk, akit nekünk adott.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet