3 1Lássátok milyen nagy szeretetet adott nékünk az Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk! A világ azért nem ismer minket, mert nem ismerte meg Őt. (Ján 1,12; Gal 4,5;Ján 16,3;17,25) 2Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá; mert meg fogjuk őt látni, a mint van. (Róm 8,17.2Kor;3,18; Fil 3,21; Kol 3,4) 3És a kiben megvan ez a reménység Ő iránta, az mind megtisztítja ő magát, a miképen Ő is tiszta. (2Kor 7,1) 4Valaki a bűnt cselekszi, az a törvénytelenséget is cselekszi; a bűn pedig a törvénytelenség. 5És tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy a mi bűneinket elvegye; és ő benne nincsen bűn. (Ésa 53,4.5.9.1Tim;1,15.1Pét;2,22.24;2Kor 5,21) 6A ki ő benne marad, egy sem esik bűnbe; a ki bűnbe esik, egy sem látta őt, sem meg nem ismerte őt. (1Ján 5,18; Róm 6,14) 7Fiacskáim! senki el ne hitessen benneteket: a ki az igazságot cselekszi, igaz az, a miként Ő is igaz: (1Ján 2,29) 8A ki a bűnt cselekszi az ördögből van; mert az ördög kezdettől fogva bűnben leledzik. Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa. (Ján 8,44) 9Senki sem cselekszik bűnt, a ki az Istentől született, mert benne marad annak magva; és nem cselekedhetik bűnt, mivelhogy Istentől született. (1Ján 5,18;1Pét 1,23) 10Erről ismerhetők meg az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: a ki igazságot nem cselekszik, az egy sem az Istentől való, és az sem, a ki nem szereti az ő atyjafiát. (1Ján 4,8) 11Mert ez az üzenet, a melyet kezdettől fogva hallottatok, hogy szeressük egymást; (1Ján 2,7.2Ján;1,5;Ján 13,34;15,12) 12Nem úgy, mint Kain, aki a gonosztól vala, és meggyilkolá az ő testvérét. És miért gyilkolta meg azt? Mivel az ő cselekedetei gonoszok valának, a testvéreié pedig igazak. (Zsid 11,4;Ján 8,44) 13Ne csodálkozzatok atyámfiai, ha gyűlöl titeket a világ! (Ján 15,18.19;17,14) 14Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük a mi atyánkfiait. A ki nem szereti az ő atyjafiát, a halálban marad. (1Ján 2,9) 15A ki gyűlöli az ő atyjafiát, mind embergyilkos az: és tudjátok, hogy egy embergyilkosnak sincs örök élete, a mi megmaradhatna ő benne. (Mát 5,21.22) 16Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Ő az ő életét adta érettünk: mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiaiért. (Ján 10,11;15,13; Róm 5,8) 17A kinek pedig van miből élnie e világon, és elnézi, hogy az ő atyjafia szükségben van, és elzárja attól az ő szívét, miképen marad meg abban az Isten szeretete? (Jak 2,15.16) 18Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal. 19És erről ismerjük meg, hogy mi az igazságból vagyunk, és így tesszük bátorságosakká ő előtte a mi szíveinket. (1Ján 13,8;20,12;21,27.2Móz;32,32; Zsolt 69,29; Fil 4,3;Mát 10,32;25,31-40) 20Hogy ha vádol minket a szív, mivelhogy nagyobb az Isten a mi szívünknél, és mindent tud. (1Ján,3 2.) 21Szeretteim, ha szívünk nem vádol minket, bizodalmunk van az Istenhez; (Ésa 22,22) 22És akármit kérjünk, megnyerjük tőle, mert megtartjuk az ő parancsolatait, és azokat cselekeszszük, a mik kedvesek előtte. (1Ján 5,14; Zsolt 10,17;34,16;145,19; Péld 15,29; Jer 29,12; Mát 7,8;21,22; Márk 11,24; Luk 11,9; Ján 9,31;14,13;15,7;16,23; Jak 1,5;5,16) 23Ez pedig az ő parancsolata, hogy higyjünk az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, a mint megparancsolta nékünk. (Ján 6,29;Ján 13,34) 24És a ki az ő parancsolatait megtartja, az Ő benne marad és Ő is abban; és abból ismerjük meg, hogy bennünk marad, abból a Lélekből, a melyet nékünk adott. (Ján 14,23;1Ján 2,27; Róm 8,9)