Hálaadás az életért

30 ¹Zsoltár, templomszentelési ének. Dávidé. ²Magasztallak, URam, mert megmentettél. Nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek bajomon. ³URam, Istenem, hozzád kiáltottam, és meggyógyítottál engem. ⁴URam, kihoztál engem a holtak hazájából, életben tartottál, nem roskadtam a sírba. ⁵Zengjetek az ÚRnak, ti, hívei, magasztaljátok szent nevét! ⁶Mert csak egy pillanatig tart haragja, de egész életen át a kegyelme. Este szállást vesz a sírás, reggelre itt az ujjongás. ⁷Míg jó dolgom volt, azt gondoltam: Nem tántorodom meg soha. ⁸URam, kegyelmedből hatalmas hegyre állítottál. De mikor elrejtetted orcádat, nagyon megrettentem. ⁹Ekkor hozzád kiáltottam, URam, és így esedeztem az ÚRhoz: ¹⁰Mit használ neked a vérem, ha leszállok a sírgödörbe? Hálát ad-e neked, aki porrá lett, hirdeti-e hűségedet? ¹¹Hallgass meg, URam, kegyelmesen, légy segítségemre, URam! ¹²Te pedig gyászomat örömre fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, és örömbe öltöztettél. ¹³Ezért szüntelen zeng neked a szívem, örökké magasztallak, URam, Istenem!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár