Könyörgés szabadításért

17 ¹Dávid imádsága. URam, hallgasd meg igaz ügyemet, figyelj esedezésemre! Ügyelj imádságomra, mert ajkam nem csalárd. ²Tőled jön felmentő ítéletem, hiszen látja szemed az igazságot. ³Megvizsgáltad szívemet, meglátogattál éjjel. Próbára tettél, nem találsz bennem álnokságot, nem jön ki ilyen a számon. ⁴Bármit tettek az emberek, én a te beszédedre figyelve őrizkedtem az erőszakosok útjától. ⁵Lépteim ösvényeidhez ragaszkodnak, nem inognak meg lépteim. ⁶Hozzád kiáltok, mert meghallgatsz, Istenem. Fordítsd felém füledet, hallgasd meg beszédemet! ⁷Tégy csodát híveddel, mert te megszabadítod azokat, akik jobbodhoz menekülnek támadóik elől. ⁸Őrizz engem, mint szemed fényét, rejts el szárnyaid árnyékába ⁹a bűnösök elől, akik erőszakoskodnak velem, halálos ellenségeim elől, akik körülfognak. ¹⁰Konok szívük elzárkózik, szájuk gőgösen beszél. ¹¹Lépten-nyomon körülvesznek, arra igyekeznek, hogy földre terítsenek. ¹²Olyanok, mint a zsákmányra vágyó oroszlán, mint a lesben álló hím oroszlán. ¹³Lépj elő, URam! Szállj szembe vele, és terítsd le! Ments meg engem kardoddal a bűnösöktől! ¹⁴Ments meg kezeddel az emberektől, a világ embereitől, URam, akik kiveszik részüket az életből! Töltsd meg hasukat azzal, amit nekik tartogatsz, lakjanak jól vele a fiaik is, és ami megmarad, hagyják gyermekeikre! ¹⁵Én pedig meglátom orcádat, mint igaz ember, öröm tölt el, ha meglátlak, amikor fölébredek.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár