A teremtő és megtartó Isten

104 ¹Áldjad, lelkem, az URat! URam, Istenem, igen nagy vagy, fenségbe és méltóságba öltöztél, ²világosságot vettél magadra, mint egy köpenyt. Ő az, aki sátorként feszítette ki az eget, ³palotáját a vizek fölé építette, a felhőket tette kocsijává, szelek szárnyán jár. ⁴A szeleket tette követeivé, a lángoló tüzet szolgájává. ⁶Mély vizekkel borítottad be, mint valami öltözettel, a hegyeken is állt a víz. ⁷Dorgálásodra lefutottak, mennydörgő szavadra elszéledtek. ⁸A hegyek fölemelkedtek, a völgyek lesüllyedtek oda, ahol helyet készítettél nekik. ⁹Határt szabtál nekik, nem léphetik át, nem önthetik el újból a földet.

KNB SZIT STL BD RUF KG