32Elhajóztak tehát egy lakatlan helyre magukban.
33De sokan meglátták és felismerték őt, amikor elindultak, ezért minden városból összefutottak oda, és megelőzték őket.
34Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok, és kezdte őket sok mindenre tanítani.
35De amikor az idő már későre járt, odamentek hozzá a tanítványai, és ezt mondták neki: Lakatlan hely ez, és az idő már későre jár.
36Bocsásd el őket, hogy a környező tanyákra és falvakba menve ennivalót vegyenek maguknak.
37Ő azonban így válaszolt nekik: Ti adjatok nekik enni! De ők ezt mondták neki: Talán mi menjünk el, és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adhassunk nekik?
38Jézus megkérdezte tőlük: Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg! Amikor megnézték, ezt mondták: Öt kenyerünk van meg két halunk.
39Ekkor megparancsolta nekik, hogy ültessenek le mindenkit csoportokban a zöld fűre.
40Le is ültek százas és ötvenes csoportokban.
41Jézus pedig vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte a kenyereket, majd átadta a tanítványoknak, hogy tegyék eléjük; és a két halat is elosztotta mindnyájuknak.
42Miután mind ettek, és jóllaktak,
43összeszedték a kenyérdarabokat tizenkét tele kosárral; és azt is, ami a halakból maradt.
44Akik pedig ettek a kenyerekből, ötezren voltak, csak férfiak.