Jézus halála (Mt 27,45-56; Lk 23,44-49; Jn 19,28-30)

³³Amikor tizenkét óra lett, sötétség támadt az egész földön három óráig. ³⁴Három órakor Jézus hangosan felkiáltott: Elói, elói, lámá sabaktáni! – ami ezt jelenti: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? ³⁵Néhányan az ott állók közül, amikor ezt hallották, így szóltak: Íme, Illést hívja. ³⁶Valaki elfutott, és ecettel megtöltve egy szivacsot, nádszálra tűzte azt, inni adott neki, és így szólt: Lássuk csak, eljön-e Illés, hogy levegye őt? ³⁷Jézus pedig hangosan felkiáltva kilehelte a lelkét.
³⁸Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt. ³⁹Amikor pedig a százados, aki ott állt vele szemben, látta, hogy így lehelte ki a lelkét, ezt mondta: Bizony, ez az ember Isten Fia volt!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jézus halála (Mt 27,45-56; Mk 15,33-41; Jn 19,28-30)

⁴⁴Tizenkét órától három óráig sötétség lett az egész földön. ⁴⁵A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt. ⁴⁶Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet! És ezt mondva meghalt.
⁴⁷Amikor a százados látta, hogy mi történt, dicsőítette Istent, és így szólt: Ez az ember valóban igaz volt. ⁴⁸És az egész sokaság, amely erre a látványra összeverődött, amikor látta a történteket, mellét verve tért haza.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jézus halála (Mt 27,45-56; Mk 15,33-41; Lk 23,44-49)

²⁸Jézus ezek után tudva, hogy már minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az Írás, így szólt: Szomjazom. ²⁹Volt ott egy ecettel tele edény. Egy szivacsot ecettel megtöltve izsópra tűztek, és odatartották a szájához. ³⁰Miután Jézus elfogadta az ecetet, ezt mondta: Elvégeztetett! És fejét lehajtva, kilehelte lelkét.

KNB SZIT STL BD RUF KG